A ciklotron veszélytelen

– Hozzánk legközelebb Debrecenben működik részecskegyorsító, és ott sincs semmi veszélyDömötör Ede felvétele Hogyan született az ötlet?

Az orosz Egyesített Atommagkutató Intézet, ahol egy külön laboratórium foglalkozik a részecskegyorsítók építésével. A dubnai intézet precízen elkészíti a terveket és a nehéztechnológiát, viszont a finomműszereket a fejlett államokból kell beszerezni, ezért kezdettől együttműködünk a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökséggel. Az orosz féllel olyan szerződést kötöttünk, hogy az e célra szánt összeg 30%-áért nyugati államokból kap Szlovákia berendezéseket. ĺgy szereztük a Heyduk utcai klinikán található pozitron emissziós tomográfot is. Első szerződésünk tízmillióról szólt, aztán 118, később további 108 milliót sikerült az adósságtörlesztésből megszerezni. Egyébként a központ nemcsak szlovákiai jelentőséggel bír. Egy belgrádi intézettel együttműködve hálózatot építünk ki, mely köré román, olasz-, görög- és magyar intézmények csoportosulnak. A súlypont Pozsony és Belgrád lesz.

A környezetvédők erősen tiltakoznak a központ pozsonyi, károlyfalui elhelyezése ellen. Miért a Szlovák Méréstechnikai Intézetben jön létre?

Nem volt pénz új épületre. Megvizsgáltuk az összes szóba jöhető épületet, így bukkantunk a méréstechnikai intézetre. Még Csehszlovákia idejében épült, Szlovákiának túl nagy, ráadásul befejezetlen volt, üresen állt. A kormány 1996-ban jóváhagyta az elképzelést. Rengeteg szakmai testület, több tudós, öt – az egészség- és oktatásügyi, védelmi, környezetvédelmi és az építésügyi – tárca, a Szlovák Tudományos Akadémia, és az Atomfelügyeleti Hivatal együttműködésével készül a központ, és a kormány a szabványhivatalt bízta meg a koordinálással.

Miért fontos, hogy legyen ilyen központ?

Nem tudományos, hanem alkalmazott célokból akarjuk létrehozni, elsősorban az egészségügy számára. De az oktatásban, szakemberképzésben, tudományos kísérletek során, a méréstechnikában is hasznosítani szeretnénk. De az egészségügy a legfontosabb.

Mihez kell az egészségügyben egy részecskegyorsító?

Segítségével radioizotópok keletkeznek, melyeket radiofarmakumokká kell átalakítani. Ezeket megfelelő műszerrel be lehet juttatni az emberi szervezetbe, és ez kitűnő diagnosztikai eszköz. Egyébként a nukleáris gyógyászat megalapítója a Nobel-díjas Hevesi György volt.

Nem veszélyes az ilyen diagnosztizálás, illetve maga a részecskegyorsító?

Nem. Ez fizikai, és nem nulkeáris-energetikai berendezés, nem hasonlítható atomerőműhöz. Olyan berendezés, melyet ha kikapcsolunk, megszűnik a sugárzás.

És amikor működik?

A radioizotópok egy kis zárt kamrában keletkeznek, kis mennyiség sem kerülhet ki. Ennek ellenére szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítunk, ha kell, két méteres betonfalat emelünk. Az, amit a zöldek kockázati tényezőként emlegetnek, nagyon valószínűtlen és elenyésző a környezeti, például a kozmikus vagy talajsugárzások mellett. Mindannyian az épületek falainak a sugárzásában élünk, a fürdőszobában a csempe az egyik legnagyobb radiosugárzó. A központban feltételezhető sugárzás ennél sokkal kisebb lesz.

Ľubica Trubíniová a Greenpeace nevében mégis kifogásolja, hogy lakott területen helyezik el a központot, melyben ráadásul nem egy, hanem több „veszélyes” berendezés is lesz...

De ez egyáltalán nem veszélyes! Mindent állandóan figyelnek majd, biztosítanak, a talajt, a légkört, a vizeket, a csapadékot is ellenőrizni fogjuk.

A központban dolgozók sem lesznek veszélynek kitéve?

Nem. Ha működik a berendezés, nem szabad a közelébe menni. Ha betartják az előírásokat, nincsenek veszélyben. Egész életemben az atomfizikában, sokkal nagyobb erőterek közelében dolgoztam. Félrevezető azt terjeszteni, hogy így lehet rákot kapni. A világon rengeteg ciklotronközpont létezik, hozzánk legközelebb Debrecenben. És ott sincs semmi veszély.

Tehát megalapozatlanok a tiltakozók aggodalma?

Elkeserítő a zöldek ellenkampánya, mert a cél nemes: a gyógyítás. Szlovákiában 60 ezer ember hal meg évente, 20%-uk rákos megbetegedésben. Első a diagnosztika, azaz pontosan meghatározni a betegség helyét és jellegét, utána a gyógyítás következik: proton-, elektron- és ionterápia, illetve egyéb, manapság csúcstechnológiának számító módszereket fogunk alkalmazni. A Heyduk utcai tomográffal körülbelül 500 személyt sikerült kivizsgálni, de nehézkesen, ugyanis Prágából kell hozni radioizotópokat. Minden nap hajnalban indul gyorsautó, és négyszer annyi mennyiséget kell vásárolni, mert az út 4-5 órát tart. Ha helyben lesz a gyorsító, csőpostával pillanatok alatt a helyszínre lehet szállítani a tomográfhoz szükséges részecskét. Jelenleg 50 ezer koronába kerül egy-egy beteg, akkor mintegy 20 ezerbe fog. Ezenkívül más célokból is fel lehet majd használni a gyorsítót, hasznosítható a bútoriparban, sőt az élelmiszeriparban is. Például ha a burgonyát így kezeljük, a sugár megöli a mikróbákat.

Nem lesz radioaktív a krumpli?

Nem. Nem történik magreakció, csakis a káros mikróbákat öli meg. Amerikában ez megszokott dolog. Az utóbbi időben sokat beszélnek az anthraxról. Az oroszok rájöttek, hogyha sugárnyaláb alá helyezzük az anthraxot, szétesik, teljesen ártalmatlan porrá válik. Szeptember 11. után az amerikaiak egymilliárd dollárt különítettek el, az oroszoktól tízezer részecskegyorstót rendelnek, és a postákon helyezik el, hogy a leveleket az elektronnyaláb segítségével azonnal semlegesíthessék.

Mikorra készülhet el a központ?

2002-ben a tervek szerint már több laboratórium elkészül, 2006-ban pedig már a nagy gyorsítójának és az egész központnak is működnie kellene.