A büntető törvénykönyv bizonyos részei alkotmányellenesek

A büntető törvénykönyv módosítása, mely a szélsőségesség elleni intézkedések szigorítását írja elő, 2017. január 1-jén lépett hatályba. Az AB négy rendelkezésről állapította meg, hogy bizonyos részei alkotmányellenesek.

Az egyik a „személyek más csoportjával” szembeni gyűlölködő megnyilvánulásokkal összefüggő rendelkezés. Az indítványt benyújtó képviselők szerint a „személyek más csoportja” konkrétan meg nem határozott csoport, tehát egy homályos, nem egyértelmű kifejezés. Ivetta Macejková, az AB elnöke elmondta: „a rendelkezés megtámadott része a nyitottsága miatt nincs összhangban a jogszerűség elvével, mivel a szólásszabadságot nem lehet ilyen pontatlanul korlátozni, egy bűncselekményt pedig nem lehet ilyen homályosan meghatározni”.

A gyalázkodás és gyűlöletkeltés bűnügyi kategóriáját a módosítás egy másik rendellkezése a politikai meggyőződés miatti gyűlöletkeltés bűncselekményével bővítette ki. Az ellenzéki képviselők szerint ebben az esetben is sérült a szólásszabadság elve. Macejková megerősítette, hogy a megtámadott rendelkezés nincs összhangban az alkotmánnyal.

Daniel Lipšic, az indítványt benyújtó ellenzéki csoport jogi képviselője szerint az AB döntése jó hír a szlovákiai szólásszabadságra nézve. Kifejtette: „a személyek más csoportjával” szembeni verbális megnyilvánulások esetében senki sem tudta, miféle megnyilvánulásoktól kell tartózkodnia, hogy elkerülje az esetleges büntetőjogi felelősségre vonást. Leszögezte továbbá, hogy egy szabad társadalomban abszurd az olyan rendelkezés, melynek értelmében egy politikai vita büntetőeljárás tárgyát képezheti. „A demokrácia alapja az eszmecsere, amely néha polemikus, és néha túllépi az illendőség bizonyos határait, de ezt a társadalomnak kell szabályoznia, nem pedig a büntetőjognak, mivel ellenkező esetben nagy a valószínűsége, hogy veszélybe kerül a szólásszabadság” – magyarázta a jogász.