A bazilika és a Várhegy is pályázik a világörökség címre

A rendezvény első részében a klub résztvevői meghallgatták Borosházi Tamás tájékoztatását a bambergi világörökségi konferenciáról. Borosházi elmondta: a céljuk az volt, hogy felvegyék a kapcsolatot azokkal a városokkal, amelyek már megkapták ezt a címet. A konferencián ötleteket kaptak pályázatuk elkészítéséhez. Több város felújítási, építészeti ötleteit, módszereit, sőt eszközeit is a konferencia elé tárta.

Borosházi Tamás néhány fotót is készített Bambergben ezek, segítségével hívta fel a figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyeket mi is kihasználhatnánk, hiszen a két város sok mindenben hasonlít egymásra. Például a két főtér, valamint a Kis-Duna part és a bambergi folyópart is nagyon hasonlatos. A németországi város főterét sétáló utcává alakították, vendéglátóhelyek, kávézók sorakoznak rajta, az ottani folyópart a rengeteg virágtól és növénytől vált hangulatossá, és ott a házak egészen közel vannak a folyóparthoz. Az előadó több fotót is mutatott, amelyek jól példázzák a modern és a régi épületek egybeépítésének lehetőségét. Borosházi felhívta a figyelmet a különféle térburkolatok és az aszfalt a célnak megfelelő, változatos felhasználására. A kerékpárút mindenhol aszfaltos, többnyire a közút is, de a járda általában térburkolatot kapott Bambergben.

Az előadás végén szólt Borosházi Tamás arról az egyesületről, amelyet a kulturális világörökség címmel rendelkező öt város hozott létre. Az AVEC célja konferenciák, szimpoziumok rendezése, szervezése. Most huszonnyolc tagból áll ez a szervezet, melyhez Esztergom is csatlakozni kíván. Az egyesületnek ötvennél több tagja nem lehet. Esztergom is bemutatkozik a közeljövőben, és felvételét is kéri az egyesületbe.

Ezt követően Tétényi Éva építész mutatta be az esztergomi Várhegy és műemléki környezete című könyvet, amely mindösszesen tíz példányban készült, de ennek az olvasmányos változata jóval több példányban jelent meg és hozzáférhető az utazási irodákban. A többnyelvű kötetek Esztergom meglévő történelmi értékeit tartalmazzák, kiemelve a várost, mint egyházi központot, ismertetik, milyen városrészek egyesüléséből alakult ki Esztergom, de szó van a könyvben a Mária-Valéria híd megépüléséből adódó lehetőségekről is. Helyet kapott a kötetekben az Ister Granum Eurorégió szerepe, lehetőségei. Nem maradhatott ki a kiadványból a Bazilika, benne kiemelten a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett oltárképe, és többek között a Vármúzeum kincsei is.

Tétényi Éva felhívta a figyelmet a többi, szép kiállítású, Esztergomról szóló kiadványra is, majd megemlítette, hogy december 4-én a Nemzeti Színházban mutatkozik be Komárom-Esztergom megye, amelyet a két világörökségre pályázó város, Esztergom és Komárom képvisel majd. Esztergom város rendezési terveit Faragóné Godó Mária főépítész ismertette. A két fő szempont a kulturális örökség védelme és a természeti táj védelme volt a terv elkészítésénél. A terv kiterjeszti a műemléki környezet területét az Árok utca és a Kerek templom környékére is, valamint a Bazilika illetve a Várhegy szentgyörgymezei oldalára is. Átvette a terv az 50 C-ként emlegetett nemzetközi autópálya nyomvonalát is, bár még bizonytalan, hogy valóban itt fog-e megépülni. A rendezési tervet meg lehet tekinteni a polgármesteri hivatalban és Esztergom város honlapján is (www.esztergom.hu).

A klub következő napirendjében az ószeminárium felújítási tervéről beszélt Németh Tamás építész – erről már előző számunkban írtunk –, ezután pedig a Berényi Zsigmond utca felújításáról és az ahhoz kapcsolódó fejlesztési tervekről szólt Raxatoris Andrea tervező építész.