2022: az áremelések éve

„A jó hír, hogy 2022 már Szlovákia és a világgazdaság számára is a fokozatos kilábalás éve lesz a koronavírus-járvány okozta válságból. A szlovák gazdaságot idén a növekvő lakossági fogyasztás és a szaporodó beruházások hajtják majd” – állítja Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője, aki szerint a szlovák gazdaság növekedési üteme idén elérheti a 4,2 százalékot. A növekedéshez idén már az uniós helyreállítási alapból származó források és az eddig még fel nem használt uniós támogatások is hozzájárulnak. A vállalatok gyártását azonban még idén is jelentős mértékben lassítják majd az ellátási gondok, nem beszélve a történelmi csúcsokat döntögető energiaárakról.

Magasabb infláció

Ha az idei évet a családok szempontjából egy szóval szeretnénk jellemezni, a kulcsszó az infláció lenne.

„Az árak növekedése szempontjából már az elmúlt év is példa nélküli volt, és a drágulások az előrejelzéseink alapján idén is folytatódnak. Az infláció az év első felében érheti el a csúcsát, amikor csaknem 7 százalékkal lesznek magasabbak az árak az egy évvel korábbinál”

– állítja Peter Kažimír jegybankelnök. Szerinte az infláció megugrásához a történelmi csúcsokat döntögető energiaárak járulnak hozzá a leginkább, ami a többi termék árát is befolyásolja. „Az árvágta leghamarabb várhatóan csak a tavaszi hónapoktól lassul, a drágulások üteme azonban az egész év folyamán meghaladja majd a járvány előtti szintet. Globálisan évi 4 százalékos inflációval számolunk, régiónk országaiban azonban ennél is látványosabb lesz a drágulás” – tette hozzá Stanislav Pánis, a J&T Bank elemzője.

Növekvő rezsiköltségek

Tavaly történelmi csúcsokat döntögetett a gáz és a villanyáram világpiaci ára, amit a szlovákiai cégek már az elmúlt évben megéreztek, a drágulást pedig az idei év elejétől a családok sem kerülhették el. Az áramszolgáltatás esetében ez ugyan valamivel alacsonyabb lesz, mint amivel tavaly decemberben riogattak, sok családnak azonban így is jóval mélyebbre kell majd a pénztárcájába nyúlnia a tavalyihoz képest. „Az áramszolgáltatás esetében a rendszerüzemeltetési díjat 33 százalékkal sikerült lefaragnunk, a növekvő világpiaci árak ellenére így alacsonyabb lesz a drágulás, mint azt eredetileg vártuk. A családok nagy része nagyjából akkora kiadásokkal számolhat majd, mint 2020-ban” – mondta el Andrej Juris, az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) elnöke. Egy panellakásban lakó család számára a havi kiadások a tavalyihoz képest nagyjából 3 euróval nőnek, míg a villanyt vízmelegítésre és fűtésre is használó háztartások havi kiadásai mintegy 12 euróval lesznek magasabbak. „Ez persze csak az átlag, hiszen a költségek a háztartás fogyasztásától és az áramszolgáltató díjszabásától függnek” – tette hozzá Juris.

Hasonló a helyzet a lakossági gázszolgáltatás esetében is. Ez a tavalyihoz képest – a fogyasztástól függően – idén 9–23 százalékkal drágul. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azok a háztartások, amelyek a gázt csak főzésre használják, havonta átlagosan mintegy 50 centtel fizetnek majd többet, mint tavaly. A gázt főzésre és vízmelegítésre is használók esetében a különbség csaknem 10 euró lesz, míg a gázt a főzés és vízmelegítés mellett fűtésre is használó családok átlagosan havi 19 eurós drágulásra számíthatnak. Járhattunk volna persze rosszabbul is, hiszen a szomszédos Csehországban a lakossági gázszolgáltatás ára az idei év elejétől például 50–70 százalékkal nőtt.

Drágább élelmiszer

„A magasabb energiaárak hatásával azonban a családok nem csupán az energiaszolgáltatók által kiállított számlán szembesülnek majd. A növekvő energiaárak csaknem az összes termék árát befolyásolják. Így például idén is folytatódik az élelmiszerek és az építőanyagok drágulása”

– állítja Matej Horňák. Viktor Obtulovič, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság ingatlanpiaci elemzője szerint az építőanyagok drágulása miatt az új építésű lakások ára idén akár további 20 százalékkal is nőhet. „Az idei év első negyedében az élelmiszerek ára több mint 6 százalékkal haladhatja meg az egy évvel korábbi szintet, további drágulásra készülhetünk azonban az üzemanyagok esetében is” – mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője.

Horňák szerint a jó hír azonban, hogy idén a munkapiaci helyzet további javulására számíthatunk, az állástalanok aránya így tovább csökkenhet. „Mindez a fizetéseken is meglátszik, az átlagbér az előzetes becsléseink szerint így nagyjából 6 százalékkal nőhet a tavalyihoz képest” – tette hozzá Horňák. (mi, TASR)