20 év után is fontosnak tartjuk a bársonyos forradalmat

Hogyan értékeljük az 1989-es változásokat, mennyire voltunk sikeresek a demokrácia kiépítésében, kik a rendszerváltás nyertesei, s kik a vesztesei? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresett választ a visegrádi négyek országaiban működő egy-egy társadalomkutató szervezet. A felmérés eredményei felemás képet mutatnak. Lengyelországban és Magyarországon ugyanúgy, mint az egykori Csehszlovákiában is vér nélküli forradalmak nyomán dőlt meg a kommunista rendszer, melyet az emberek túlnyomó többsége elutasított – ennek ellenére húsz évvel a rendszerváltás után a négy állam polgárai másként értékelik az akkori változások szükségességét, s főként az azóta eltelt két évtized sikerességét.
Magyarországelégedetlen A legnagyobb meglepetést Magyarország szolgáltatta. A felmérés szerint a többi közép-európai államhoz képest itt elégedettek legkevésbé a rendszerváltás vívmányaival, sőt a magyarországiak többsége úgy látja, jobb volt az élet 1989 előtt, mint most. Az első ránézésre furcsa számsorok mögött szociológusok szerint két tényező húzódik meg: az első a kádári rendszer gulyáskommunizmusa, mely a többi szocialista állammal szemben viszonylagos szabadságot adott a polgároknak, a 80-as évekre pedig az életszínvonal is jócskán emelkedett a korábbi évtizedekhez képest. A rendszerváltás óta eltelt időszak negatív megítélésének másik oka pedig a jelenlegi politikai és gazdasági helyzet – ebben a tekintetben Magyarország áll a legrosszabbul a V4-es államok közül.
A számsorok szerint a magyar állampolgárok nem az egykori elnyomó rendszert sírják vissza, sokkal inkább a politikai és gazdasági átalakulással nincsenek kibékülve. A megkérdezettek 85 százaléka szerint ugyanis az 1989 előtti politikai rendszernek változásokra volt szüksége, 83 százalékuk ugyanezt gondolja a gazdaságról is. Kétharmaduk viszont úgy véli, a demokrácia kiépítésében csődöt mondott az ország, 50 százaléka pedig állítja, hogy az 1989 előtti rendszernek több előnye volt, mint a mostaninak. Csak összehasonlításként: a lengyelek és a csehek megközelítőleg kétharmada gondolja úgy, hogy az új rendszer kiépítése sikeres volt, s a jelen kor előnyösebb a kommunista rendszernél. Félúton,dejóútonjárunk Szlovákia a fentebb leírt kérdésekben félúton van a csehek és lengyelek, illetve a magyar polgárok véleménye között, de több mindenben inkább az előző két országban megkérdezettekhez tendál. Pedig nem volt ez mindig így. 1994-ben, öt évvel a rendszerváltás után még csak a szlovákiai polgárok 37 százaléka vélte előnyösebbnek az új rendszert, míg Csehországban már 59 százalék. A múlt hónapban készített felmérés szerint már a szlovákiaiak 53 százaléka látja jobbnak a mostani rendszert – 24 gondolja ennek ellentettjét –, azóta nyugati szomszédunknál ez az arány 68 százalékra nőtt (ott a lakosok 18 százaléka vélekedik negatívan a máról). Abban a kérdésben, hogy mennyire voltak szükségesek a politikai és gazdasági reformok, hasonlóan vélekedünk, mint a magyar polgárok (85, illetve 81 százalékunk véli szükségesnek a változásokat). Annak a kérdésnek a megítélésében is közel vagyunk déli szomszédunkhoz, hogy milyen tényezők voltak szükségesek a demokrácia kiépítéséhez. A megkérdezettek 42 (Magyarországon 46) százaléka szerint főként a nyugati államok segítségével építettük ki, 40 (Magyarországon 35) százaléka szerint pedig saját erőnkből. Ebben a kérdésben a lengyelek a legmagabiztosabbak: két harmaduk úgy véli, társadalmuk saját erőből építette ki a demokráciát.
Alakosságfele emlékszikaVPN-re A szlovák polgárok nagy része, 57 százaléka értékeli pozitívan a bársonyos forradalmat, s csak 14 százaléka tartja rossznak. Ezzel az ország 2004-es uniós csatlakozása (68, illetve 10 százalék) és a szlovák nemzeti felkelés (61, illetve 6 százalék) után az idén húszéves forradalom a harmadik legmagasabbanértékeltesemény. Nincs forradalom forradalmárok nélkül, akiket viszont a nagy francia forradalom óta érvényes mondás szerint maga a forradalom fal fel. Ennek bizonyítéka a 89-es rendszerváltás is. Azok közül a vezéralakok közül, akiket a nép a leginkább megjegyzett, jó ideje már egy sincs a nagypolitikában (lásd a grafikont). A megkérdezettek 55 százaléka emlékszik arra, hogy a VPN mozgalom állt a novemberi változások élén. Ez nem tűnik soknak, de Zora Bútorová, a felmérést készítő IVO szociológusa szerint „nemis olyan rossz arány”, ennyiév után az emberek sokkal fontosabb dolgokrólismegfeledkeznek.
A rendszerváltást leginkább a fiatalok és a magasabb végzettségűek értékelik pozitívan – ez mind a négy visegrádi országban érvényes. A váltás nyertesei közé a megkérdezettek szerint elsősorban azok a csoportok tartoznak, akiket az elnyomó rendszer a leginkább üldözött – disszidensek, hívők –, és főként azok, akik 1989 előtt nem is léteztek: a vállalkozók. Mígközvetlenül a forradalom utáni években az volt a közvélekedés, hogy a demokráciában a rendszerváltást kiharcoló fiatalok „estek a legjobban pofára“ – nem kapnak „ingyen“ lakást, munkát –, addig most már a legtöbben úgy vélik, a fiatalok is a változások nyertesei közé tartoznak. Az idősek, mezőgazdasági termelők és a munkások mellett a vesztesek között egy másik, különleges megnevezésű csoport is található: a polgárok úgy vélik, a becsületes, szorgos emberek is a vesztesektáborábatartoznak. A felmérés egyik legérdekesebb hozadéka az 1989 előtti és utáni kor összehasonlításának eredménye. 2005-ig megközelítőleg azonos volt a régi rendszert visszasírók és az újat jobbnak tartók aránya, 2006 óta a többség már úgy vélekedik, jobb most, mint egykor. A szakemberek szerint ez többet között paradox módon a Fico-kormányszínrelépésénekisköszönhető.
Egyrészt a Smer szociális retorikájának, másrészt pedig azért, mert azok egy része, akik a Smerrel és a másik két kormánypárttal szimpatizáltak, 2006 előtt elégedetlenségüket az egész demokratikus rendszerre kivetítették. Azután viszont, hogy az általuk választott pártok hatalomra kerültek, a jelenlegi rendszert is rokonszenvesebbnek találják, mint a forradalom előttit. Ezzelszembenajelenlegi ellenzéki pártok szavazóinak véleménye nem változott meg magáról ademokráciárólazért,mertaz általuk vallott elveket képviselő pártok ellenzékbe szorultak.