Pápaválasztási lázban a világ: íme az érdekességek és az esélyesek

A testület összetétele jelentősen átalakult az elmúlt években. A 133 választó bíboros közül 108-at Ferenc pápa nevezett ki. Bár ebből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni az irányvonalat illetően, annyi biztos: a Ferenc által kijelölt bíborosok fiatalabbá tették a testületet, és a földrajzi eloszlás is kiegyensúlyozottabb lett.

Míg Ferenc pápa 2013-as megválasztásakor 48 országnak volt bíborosa, ma már 70 ország képviselteti magát a választó testületben. 

Ennek ellenére továbbra is Európa dominál: 53 bíboros érkezik az öreg kontinensről, jóllehet a világ katolikusainak mindössze mintegy 20 százaléka él Európában.

Szavazás, füst, titoktartás

A konklávé szigorú szabályok szerint zajlik. A választás első fordulóját szerda délután tartják, majd ha nem születik döntés, csütörtökön már naponta négy szavazási kör is lehet – kettő délelőtt, kettő délután. A pápa megválasztásához kétharmados többség szükséges.

A voksolás szimbolikus része a füst: 

minden szavazás után elégetik a szavazólapokat, a keletkező füst színe pedig jelzi a világnak, hogy született-e döntés. 

Ha nem sikerült pápát választani, fekete füst száll fel a Sixtus-kápolna kéményéből – ezt kálium-klorid, antracén és kén keveréke idézi elő. Ha viszont megvan az új egyházfő, fehér füst jelzi a világnak: a szavazólapokat ekkor kálium-klorid, laktóz és kloroform-gyanta elegyével égetik el.

A választás titkosságát szigorú intézkedésekkel őrzik. Szerda délután három órától megszűnik minden elektronikus kommunikáció a Vatikán kijelölt területén. A telefon- és internethálózatot másfél órával azelőtt kapcsolják le, hogy a bíborosok bevonulnak a Sixtus-kápolnába, és csak akkor állítják vissza, amikor az új pápa kilép a Szent Péter-bazilika központi erkélyére.

Nemcsak a bíborosokat, de a világi segédszemélyzetet is titoktartás köti – a szivárogtatások, külső befolyásolási kísérletek teljes kizárása érdekében.

Ki lehet a következő pápa?

A papabili, vagyis pápaesélyeseket Ferenc halála óta folyamatosan találgatja a sajtó. A sajtótermékek rendre a saját nemzeti esélyesüket tüntetik fel az elsőhelyen, vagy legalábbis ráfókuszálnak.

Esetünkben Erdő Péter megválasztását természetesen nem zárhatjuk ki, de például Gábor György vallásfilozófus szerint kicsi az esélye a magyar bíborosnak. A gondot abban látja, hogy hagyta összefonódni a magyar katolikus egyházat a magyar politikai erőkkel, ráadásul a magyarországi hívek létszáma is jelentősen megcsappant az elmúlt években. A konzervatív teológus és kánonjogász életkora mindemellett ideálisnak tekinthető, 72 éves, és elismert szaktekintély vallási körökben. A fogadóirodák általában az ötödik legesélyesebbként tartják számon.

A konklávét megelőző pár napban Pierbattista Pizzaballa olasz bíboros esélyei nőttek meg igazán. Charles Collins, aki 2001 és 2017 között a Vatikáni Rádiónál dolgozott, jelenleg pedig  a Crux nevű katolikus hírportál ügyvezető szerkesztője szerint is ő lehet a tényleges befutó. Több szempont is mellette szól: egyrészt nem szélsőges liberális vagy konzervatív, valamint Jeruzsálemben szolgál bíborosként, így európai, de nem csupán Európához köthető személy kerülne az egyház élére. Ráadásul az izraeli politikai és emberi jogi helyzet az egyik legégetőbb probléma jelenleg, ebben pedig kiigazodik. De tény, hogy 60 évesen túl fiatalként könyvelhetik el. A fogadóirodák az élmezőnyben számolnak vele.

Luis Antonio Tagle viszont rendre megelőzi őt a fogadóirodák listáin. A Fülöp-szigeteki bíboros 67 éves, ami ideálisabbnak tekinthető. Amennyiben a pápát választó bíborosok afelé hajlanak majd, hogy erősíteni kell az egyház egyetemes jellegét, és egyértelműen szeretnék felvenni a versenyt az iszlámmal Ázsiában, akkor adja magát Tagle megválasztása. Hasonló nézeteket vall, mint Ferenc, sőt még talán progresszívabb is. Az alábbi felvételen például John Lennon Imagine c. dalát énekli. Ennek pikantériája, abban rejlik, hogy a szerzemény egy szocialista utópiát ír le: ahol többek között nincs vallás, és idilli békében élnek az emberek.

A többség szerint viszont a legnagyobb esélyes a pápai trónra az olasz Pietro Parolin bíboros. 2013 óta a Vatikán államtitkára, vagyis szorosan együttműködött Ferenccel, valamint ő a konklávé elnöke is. Az oddschecker.com becslései szerint 27 százaléka az esélye, hogy ő lesz az új pápa. Személye nem jelentene éles irányváltást Ferenc pápa után, sokan épp emiatt látják benne a folytonosság jelöltjét.

De az is előfordulhat, hogy ennél szimbolikusabb szempontok is szerepet játszanak majd. Peter Turkson ghánai bíboros lehetne az első fekete pápa a modern korban. Neve szinte minden konklávé előtt felmerül – nem véletlenül. Társadalmi kérdésekben – különösen a klímaváltozás és a globális egyenlőtlenségek ügyében – Ferenc pápához hasonló hangot üt meg, de teológiai kérdésekben konzervatív.

És Matteo Zuppi bolognai érsekről sem szabad megfeledkezni. Ő a Ferenc-pápa által képviselt irányvonal egyik legmarkánsabb olasz képviselője. Szociális érzékenysége és békemissziós tevékenysége miatt időnként „az olasz Ferenc pápaként” emlegetik. Részt vett többek között az ukrajnai háborúhoz kapcsolódó egyházi békeküldetésekben, és szorgalmazza a vallások közötti fokozattabb párbeszédet. 

Esélylatolgatás, médiafigyelem… ez valami sportesemény?

Kívülállóként figyelve a történéseket valóban úgy tűnik, mintha sokan egyfajta versenyként tekintenének a pápaválasztási folyamatra. Erről tanúskodik, hogy több olyan mesterséges intelligenciával létrehozott videó kering a neten, amelyekben „professzionális sportolóként” mutatják be az esélyeseket. 

Itt például Forma–1-es pilóták módjára tűnnek fel a bíborosok.