Több pénz kell és reformok

Elsősorban több pénzt követelnek, de jelentősen átalakítanák a rendszert is. „Nincs értelme több pénzt juttatni az egészségügybe, amíg nem változik meg a rendszer” – jelentette ki Ján Štencl, az Egészségügyi Egyetem, az orvosok továbbképzéséért felelős intézmény rektora. Szerinte első lépésben szűkíteni kellene az általános egészségbiztosításból fedezett gyógykezelések körét, ahogyan azt már az előző egészségügyi miniszter, Rudolf Zajac is javasolta. Ezzel megteremthetnék a kiegészítő egészségbiztosítás feltételeit, ami további 20-30 milliárd koronát jelentene az ágazatnak. „Ezzel számol az egészségügyi miniszter által kidolgozott tervezet is, de csak 2010-től vezetnék be” – magyarázta Eduard Kováč, a magán-egészségbiztosítók szövetségének ügyvezető igazgatója. Ez természetesen azt jelenti, hogy az emberek zsebéből további 20-30 milliárd koronát vennének ki, vagy kiegészítő egészségbiztosítás címén, vagy közvetlenül a kezelésekért.

A szakemberek elképzeléseiket eljuttatják a kormány és a parlament képviselőinek, de nem kísérlik meg meggyőzni azokat. „Mi csak a szakmai alapokat biztosítjuk, ha a szakma közös nevezőre tudott jutni, nem látom be, hogy a politikusok erre miért ne lennének képesek” – mondta Štencl. Egyetértettek abban is, hogy meg kell őrizni a több-biztosítós rendszert is. „A kormány nem tehet úgy, mintha zöldmezős beruházásba fogna, a több-biztosítós modellről még 1993-ban megszületett a döntés” – mondta lapunknak Eduard Kováč.

A javaslatok között szerepel az is, hogy a kormány az év végéig fizesse a magasabb egészségbiztosítási járulékot biztosítottjai után. Ezt támogatja a Szlovák Orvosi Kamara (SLK) is, melynek képviselői múlt héten találkoztak Robert Fico kormányfővel. „A miniszterelnök első reakciója az volt, hogy nincs több pénz, és nem is lesz, de később megígérte, hogy mérlegeli annak lehetőségét, hogy tudna-e a kormány több pénzt biztosítani” – mondta Dragula. Anton Szalay, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a kormány saját programját sem tartja be, mivel abban az szerepel, hogy az átlagbér 5 százalékát fizeti majd biztosítási járulékként. A kormányfővel szívesen találkoznának a szakszervezetek képviselői is, akik május elsejétől sztrájkkészültségben vannak. „Egyelőre nem született megállapodás a találkozóról” – mondta lapunknak Silvia Glendová, a kormányfő szóvivője. Az orvosok komoly forrásnövekedést szeretnének elérni, négy év alatt több mint 40 milliárd korona pluszt követelnek. Adataik szerint idén a nemzeti összterméknek mindössze 6,5 százaléka, mintegy 87 milliárd korona jut az ágazatba, szeretnék, ha ez az arány négy év alatt 7,5 százalékra növekedne, ami mai árakon 130 milliárd koronát jelentene. Az egészségügyi minisztérium álláspontját nem sikerült megszereznünk. (lpj, s)