Súlyos válság a NATO-ban

Búcsú a gyerekektől. Tegnap is folytatódott az amerikai katonák mozgósítása. ČTK/AP-felvételFranciaország, Németország és Belgium tegnap Brüsszelben megvétózta, hogy a szövetség készenléti katonai intézkedéseket indítson a feltehető iraki háború esetére. Lord Robertson főtitkár az újabb meddő vitát hozó múlt csütörtöki tanácsülés után életbe léptette a NATO-ban szokásos, csendes eljárású határozathozatalt. Eszerint ha a kitűzött határidőig (tegnap 10 óráig) egyetlen tagország sem jelent be kifogást, akkor az általa kidolgozott határozati javaslat, a katonai készenléti intézkedések terve életbe lép, és a katonai hatóságok megbízást kapnak azok megtervezésére. A francia és a belga kormány már vasárnap jelezte, hogy vétózni fog, és számítanak Németország szavazatára is. Az USA még januárban terjesztette elő javaslatait, melyek között szerepelt a szövetség elektronikus légi felderítő AWACS-gépeinek és földközi-tengeri hadiflottájának a térségbe vezénylése, a vegyi, biológiai és atomfegyveres támadásokkal szembeni készültség megerősítése, Patriot légelhárító rakéták szállítása az Irakkal szomszédos Törökországnak, amerikai csapatok tehermentesítése a Balkánon, légtérhasználat biztosítása az iraki térségbe való szállításokhoz. A francia, német és belga felfogás szerint ezek jóváhagyásával a NATO a háború logikájába illeszkedne, holott szerintük Irak lefegyverzése az ENSZ keretében elképzelhető békés eszközökkel is.

A tanács tegnap délután, fél öt után kezdte meg rendkívüli ülését. Közvetlenül a kezdet előtt Franciaország, Belgium és Németország egymondatos nyilatkozatot adott ki arról, hogy készek teljesíteni a szövetségesekkel, különösen Törökországgal szembeni kötelezettségeiket. Döntés tegnap este sem született, a tanácskozás ma délelőtt folytatódik.

Lord Robertson főtitkár szerint vétó miatt nehéz helyzet alakult ki. Hangsúlyozta: nem a lényeget illetően vannak nézeteltérések, hanem a határozat életbe léptetésében van különbség. Nicholas Burns amerikai nagykövet a NATO hitelének válságáról beszélt.

A vita nem késlelteti a támadást

Brit elemzések szerint a NATO jövőjét is kérdésessé teszi a vétó. A BBC katonapolitikai elemzője azt mondta: Párizs a Törökország ügyében alkalmazott vétóval „megrendítő ütést vitt be” a NATO-nak, s egyáltalán nem lehet kizárni, hogy „ez a vég kezdete” a szervezet számára. Colin Powell amerikai külügyminiszter szerint a NATO-nak kötelessége segítenie Törökországnak. Donald Rumsfeld védelmi miniszter leszögezte, hogy a vita nem fogja késleltetni az esetleges amerikai fellépést Irak ellen. Kijelentette, hogy a nézeteltérés nem fenyegeti hosszú távon a szövetség fennmaradását. (mti, t, ú)