Pozsony. „Rudolf Schuster ismét tanúbizonyságát adta, mennyire nem értette meg, mi az államfő feladata. Leginkább az aggaszt, hogy lépése nyomán újabb alkotmányos válság bontakozhat ki” – ezekkel a szavakkal kommentálta a köztársasági elnök lépését Pavol Hrušovský, a parlament elnöke.
Schuster, az összekötő
Pavol Hrušovský szerint azonban az elnök egyéni érdekeit helyezte a választók érdekei fölé. Jelzésértékűnek tartja, hogy Schuster a kommunistákkal, a Smerrel és a szakszervezetekkel vállalt közösséget, s az elnöki palotát kihelyezett szakszervezeti irodává változtatta. „A népszavazás és az elnökválasztás összekapcsolása nem hoz semmi rendkívülit. A népszavazás érvénytelen lesz, ez a manőver pedig nem eredményezi Schuster újraválasztását, így nem teljesül egyik célja sem” – szögezte le Hrušovský. Bugár Béla szerint a köztársasági elnök megegyezett a Smerrel. „Rudolf Schuster érdeke, hogy akik egyetértenek a népszavazás kiírásával, rá szavazzanak az elnökválasztáson” – mondta az MKP elnöke. A koalíciós pártok várhatóan kikérik az alkotmánybíróság véleményét, hogy a referendumban feltett kérdés sérti-e az alaptörvényt. Az alkotmány ugyan lehetővé teszi a parlamenti választások összekötését egy népszavazással, azonban az elnökválasztásra nem tér ki.
Az ellenzék helyesli Schuster döntését. Robert Kaliňák (Smer) szerint ehhez joga volt az államfőnek, s nem hiszi, hogy ez befolyásolná a népszavazás sikerességét. „Az elnök úrnak joga volt ezt tennie, ám a magánvéleményem az, hogy az államfő erkölcsi összeférhetetlenségben szenved” – mondta Daniel Lipšic igazságügyi miniszter. Pavol Rusko ANO-elnök is hasonlóan vélekedik. „Tudtam, hogy így lesz. Az elnök úr a referendumot szorgalmazók népszerűségét és populizmusát használja ki” – véli Rusko. Csáky Pál szerencsétlennek tartja a döntést, és szerinte Schuster ezzel el is veszítette az államfőválasztást. „Talán abban bízik, hogy a Smer segítségével győzni fog, ám a dolog visszafelé fog elsülni” – tette hozzá lapunknak Csáky. (kcr, t, s, sza, lpj)
Szó sincs pénzmegtakarításról
A két voksolás összekötése nehezíti a Statisztikai Hivatal dolgát, hiszen kétféle adatokat kell összesíteni. Mivel ehhez nincs megfelelő felszerelése, új számítógépeket kell vásárolnia, a két szavazás összekötése nem megtakarítást, hanem 4-5 millió plusz kiadást jelent. „1998-ban a parlamenti választásokkal egy időben volt népszavazás, és eredményét csak a választás feldolgozása után összegezte a hivatal, ami elfogadhatatlan. A polgároknak joguk van már másnap ismerni az eredményt” – magyarázta Peter Mach, a Statisztikai Hivatal igazgatója. (sza)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.