Negyvennyolc órát adnának Szaddámnak

Tüntetés a télben. A fagyos idő ellenére a hét végén Münchenben több ezer ember tiltakozott az esetleges iraki háború ellen. ČTK/AP-felvéteA konzervatív vasárnapi londoni lap értesülése szerint Tony Blair brit kormányfő és George Bush amerikai elnök 48 órát ad majd Szaddám Huszeinnek Irak elhagyására abban az esetben, ha Hans Blix, az iraki fegyverzetellenőrzési tevékenység vezetője – aki éppen Bagdadban tárgyal – jövő pénteken esedékes új jelentésében továbbra is az iraki leszerelési hajlandóság hiányáról számol be. A BBC vasárnap hajnali értesülése szerint ugyanakkor az irakiak a korábbinál nagyobb együttműködési készséget tanúsítanak, és jelentős mennyiségű dokumentumot nyújtottak át a Bagdadban tárgyaló ENSZ-küldöttségnek. A világszervezet felügyelői mindemellett szombaton egy újabb – már az ötödik – iraki tudóst hallgathatták ki iraki kormányzati felvigyázó jelenléte nélkül. Egy biológiai szakértő – aki egyébként nem volt hajlandó beszélni az ENSZ munkatársaival – a BBC-nek és a The Sunday Telegraphnak elmondta: csoportja állított elő biológiaifegyver-alapanyagokat, például lépfenetörzseket, de ezeket soha nem fejlesztették tovább tényleges fegyverré. Rahib Taha azt mondta: ezekkel az anyagokkal „senkinek nem akartunk kárt okozni, de Iraknak is joga van valamilyen elrettentő erő fenntartására”. Mindeközben – szintén a BBC értesülése szerint – az Egyesült Államok haditengerészete legalább harminc hajóját és tengeralattjáróját szerelte fel manőverező robotrepülőgépekkel az iraki katonai beavatkozásra készülve, sokkal többet, mint az 1991-es öbölháború előtt.

Louis Michel belga külügyminiszter vasárnap kijelentette, hogy Belgium – Franciaországgal és Németországgal együtt – élni fog vétójogával, és megakadályozza, hogy a NATO ma határozatot hozzon az esetleges iraki háború esetére teendő közös készenléti lépésekről. A belga külügyminiszter kijelentette, hogy az ország NATO-nagykövete már meg is kapta az utasítást. „Franciaországgal és gondolom, Németországgal együtt szerkesztünk egy levelet, amellyel gyakoroljuk vétójogunkat. A NATO-ban mindenkinek van vétójoga. Jelen esetben van 16 ország, amelyek egyetértenek azzal, hogy követni kell az amerikaiakat és ezáltal elfogadni a háború logikáját, amire mi viszont nem vagyunk hajlandók” – mondta. Louis Michel kifejtette, hogy a 16 többi szövetséges és a három, ellenvéleményen levő ország vitája az adott kérdésben nem jelenti a Törökország iránti hatékony támogatás elutasítását, amit egyébként Ankara is nyilvánosan sürgetett szövetségeseitől. Csak arról van szó, hogy a hármak nem akarják mindezt az amerikaiak kifejezett kérésére tenni, mert az ő szemükben ez egyet jelentene az iraki háború elkerülhetetlenségének elfogadásával. Az USA január 15-én kérte fel szövetségeseit, hogy határozzanak el bizonyos készenléti intézkedéseket, amelyekkel a szövetség egy iraki háború esetén támogatná hadban álló tagjait, s megvédené az Irakkal szomszédos Törökországot katonai csapásoktól. A hosszú meddő vita után, amikor már látszott, hogy a három ország hajthatatlan, Lord Robertson főtitkár a NATO-ban szokásos csendes eljárású határozathozatalt rendelt el. Eszerint ha a kitűzött határidőre, ma délelőtt 10 óráig egyetlen tagállam sem ellenzi az általa megfogalmazott határozati javaslatot, az automatikusan életbe lép, s a szövetség katonai szervei utasítást kapnak a határozatban foglalt feladatok megtervezésére. Belgiumot feltehetően felbátorította az ellenzőkkel való kitartásra az a francia–német terv, amelyről szintén tegnap számolt be Peter Struck német védelmi miniszter. Eszerint azt javasolják, hogy háború helyett Irakot helyezzék fokozott nyomás alá ENSZ-csapatok kiküldésével. Az európai kéksisakosok részt vennének a helyszíni ellenőrzésekben, és nyomban birtokba is vennék az esetleg fellelt tömegpusztító fegyvereket. Eközben pedig az amerikai katonai felvonulás is folytatódna a térségben. (m, ú)