Moszkva lehetne a NATO megmentője

Katonák őrzik a Heathrow-t. A brit hadsereg vette át tegnap a világ legforgalmasabb repülőtere, a londoni Heathrow őrzését a fokozott terrorveszély miatt. 450 katona járőrözik a négy terminálon, a reptér környezetében pedig jól látható helyeken páncélosok állomásoznak. A rendőrség közölte: a hadsereg segítségül hívását az indokolja, hogy a háddzs éves zarándoklatot lezáró, szerdától szombatig tartó muszlim vallási ünnep, az íd al-adha esetleg támadásra ad alkalmat. Reuters-felvételBrüsszelben tegnap a 19 tagország nagykövetei rövid délelőtti tanácskozás után délután 16.30 órára halasztották az állandó tanács újabb ülését az iraki válság ügyében, azzal, hogy addig intenzív megbeszéléseket folytatnak egymással és kormányaikkal. Délután fél ötkor pedig azt jelentették be, hogy minimum további másfél órával csúszik a kezdés. Az első halasztást a NATO szóvivője biztató jelként értékelte, mondván: a szövetségesek igyekeznek módot találni arra, hogy túllépjenek a három ország – Franciaország, Németország és Belgium – hétfői vétója miatt kialakult holtponton. Értesülések szerint három tervváltozat feküdt a tanács asztalán. Az első Lord Robertson javaslata, amely lényegében az eredeti amerikai katonai készenléti intézkedési terv formába öntése. A második a török kérés, amely a washingtoni szerződés 4. cikke alapján kéri a szövetségesek segítségének megszervezését, mert veszélyeztetettnek érzi az ország biztonságát és területi épségét külső támadástól. A harmadik az időközben született spanyol elgondolás, amelyről azonban bővebb információkat nem közöltek.

A szövetségnek igen kényes helyzetben, az egymásnak feszülő amerikai és török sürgetés, valamint az ellenzők kivárási igénye között kellett keresnie azt a diplomáciai formulát, amely úgy ad rövid haladékot, hogy megőrzi a szövetség cselekvőképességének hitelét. A második halasztásra Brüsszelben nem adtak hivatalos magyarázatot, de egy, a Reuters által idézett NATO-diplomata azt mondta, George Robertson főtitkárnak időre van szüksége ahhoz, hogy áthidalja a Belgium, Franciaország és Németország, illetve a többi tagállam közti ellentéteket.

Időközben a NATO-válság megoldására kuriózumnak számító javaslat érkezett Moszkvából. Vlagyimir Lukin, a duma alelnöke azt indítványozta, hogy a NATO-tagállamok az orosz fővárosban tartsanak rendkívüli csúcstalálkozót, éspedig az ENSZ-ellenőrök soron következő biztonsági tanácsbeli jelentéstétele után. Az orosz alsóház alelnöke sajtóértekezleten fejtegette, hogy Oroszország ideális közvetítő volna a NATO-n belül kialakult helyzetben. „Oroszországot – az észak atlanti szövetség tagállamai, az európai és amerikai politikai elitek között kialakult feszültség körülményei közepette – az Isten is arra teremtette, hogy segítséget nyújtson Amerikának kijutni abból a helyzetből, amelybe saját magát sodorta” – hangoztatta Lukin. (m, t)

Közös hadtest, külön parancs

Pozsony. A szlovák és a cseh védelmi miniszter valószínűleg szombaton írja alá azt az egyezményt, mely alapján a két ország vegyvédelemi csapata közös kontingensként dolgozik majd a Közel-Keleten. Ivan Šimko szerint bár közös hadtest lesz, a szlovák katonák esetleges bevetéséről a pozsonyi kormány fog dönteni. Ez azt jelenti, ha a két kabinet különböző döntést hoz, elképzelhető, hogy a cseh és a szlovák katonák különböző feladatokat látnak majd el az esetleges iraki háborúban. (SITA)