Módosul a szeszfőzdék üzemeltetése

Pozsony. Módosul a szeszgyárak és -főzdék üzemeltetéséről és az égetett szesz forgalmazásáról szóló törvény; egyrészt egyszerűsödik az engedélyezéssel járó ügyintézés, másrészt szigorodnak a gyártás és eladás feltételei. 20 millió koronában szabja meg például a szeszgyártást kérvényező jogi vagy természetes személy minimális alaptőke-részesedését, és feltételként tűzi ki annak a bizonylatnak a bemutatását, amely a forgalmi adó letétbe helyezett összegét igazolja. Nem zárható ki, hogy a rosszul működő szeszgyáraknak a feltételek teljesítése gazdasági problémákat okozhat majd. Ha a kérvényező teljesíti a feltételeket, a földművelésügyi tárca 30 napon belül kiadja az engedélyt. A tervezet kitér a saját használatra szánt gyümölcspálinka készítésére, valamint a szeszkereskedelemre. A törvény megszegése esetén a bírság elérheti a 10 millió koronát is. Szlovákiában jelenleg 39 szeszfőzde működik, ebből 19-et bérlő üzemeltet, s az országos szeszgyártás megközelítőleg a 30%-át előállítják itt elő. Regisztrált gyümölcspálinka-főzdéből összesen 132 van, ez adja az össztermelés mintegy 33%-át. A tervezetet a kormány már jóváhagyta. A módosítás előterjesztője, a földművelési tárca szerint az új jogszabály kedvező légkört teremt ahhoz, hogy az ágazatba külföldi tőke áramoljon. (gyor)

Virágzik a zugpálinkafőzés

Pozsony. Szlovákiában évente 4 milliárd koronát húznak ki az állam zsebéből a szeszcsempészek és az illegális alkoholgyártók. A Szesz- és Szeszesitalgyártók Szövetségének adatai szerint a lakosság éves töményital-fogyasztása 50 millió liter (10,3-12 liter fejenként), ebből 15 millió liter (a hivatalos gyártók össztermelésének 30%-a) illegális úton kerül az országba. A feketén előállított alkoholt főként vidéki kisüzletekben és vendéglőkben árusítják, ám fogyasztásuk súlyos egészségkárosodással járhat. A vámhatóság szerint az illegális szeszgyártás egész Szlovákiára jellemző, de az utóbbi években Kelet- és Dél-Szlovákiában, valamint Árvában igencsak virágzik. (gy)