Pénzt ad a gyerekeinek a házimunkáért? Ez hiba, vagy…

Ön mit tesz, ha a gyermeke pénzt kér az otthoni segítségért? Ez elég kemény dió lehet. A vélemények arról, hogy helyes-e pénzt adni a gyerekeknek a házimunkáért, nemcsak a szülők, hanem a szakértők körében is eltérnek.

A házimunka elősegíti a felelősségvállalást

A házimunkák célja nem elsősorban a házimunka elvégzése, hanem a mélyebb interperszonális értékek fejlesztése, véli dr. Dušan Fábik pszichológus. „A gyerekek bevonása ezekbe a tevékenységekbe a családi összetartozás és együttműködés érzését hivatott fejleszteni. A házimunka így elősegíti a felelősségvállalást a háztartás és annak egyes tagjai iránt” – mondja.

Szerinte ha a gyermek „kiszámlázza” a munkáját, külső szemmel nézve a munkát ugyan elvégzi, de minden alapvető érték elsikkad. „A gyerekek azt tanulják meg, hogy az együttléthez kapcsolódó hétköznapi tevékenységekért külön jutalmat kell kapniuk. Ez nem optimális indulás a felnőtt életbe” – teszi hozzá a szakértő.

A házimunka megfizetése és a korrupció megelőzése

Egyes pszichológusok rámutatnak, hogy a fizetéssel, azaz a „megvesztegetéssel” azt kockáztatjuk, hogy megalapozzuk a korrupt viselkedést, ami épp az ellenkezője az értékekre való hivatkozásnak. Az érték ebben az esetben a hozzájárulás, és Alfred Adler pszichoanalitikus szerint ezzel erősítjük az összetartozás érzését, egy alapvető életszükségletet.

„Adler összetartás-fogalma az egyik legfontosabb leírása a szülők gyermekre gyakorolt nevelő hatásának. Az osztrák pszichiáter azt állította, hogy a gyermek nevelésének szeretetteljesnek és érzékenynek kell lennie, ugyanakkor észszerűen szigorúnak, megfelelő követelményekkel. A házimunka elvégzéséért való fizetést mindenképpen elkényeztető nevelési stílusnak és ezért nem megfelelőnek tartaná” – jegyzi meg a szlovák pszichológus.

Az anyagi jutalmak gyengítik a motivációt

Bár Dušan Fábik az eddigi ismereteink alapján nem látna azonnal összefüggést az otthoni segítségért járó jutalmak és a későbbi korrupt viselkedés között, mindenesetre azt kockáztatjuk, hogy a gyerekünk elveszíti a belső motivációját, és ezzel azoknak az értékeknek a kialakulását, amire egyébként neveljük őket – önzetlenség, együttműködés, hála, alázat.

Richard Ryan és Edward Deci, a belső (intrinzik) motiváció fogalmát életre hívó szociálpszichológusok korai munkái kimutatták, hogy ha az embereknek külső jutalmat kínálunk egy olyan tevékenységért, amit már élveznek, akkor kisebb valószínűséggel választják újra spontán azt a tevékenységet. Ráadásul, ahogy más kutatások is mutatják, a belső motiváció alapján való cselekvés fenntarthatóbb.

„Csak akkor működhet a gyermek belső motivációja, ha megérti, hogy ez nemcsak a szülő önkényes parancsa, hanem az összetartozás és az empátia része. Természetesen fontos, hogy a házimunka végzésének szabályai viszonylag stabilak maradjanak” – mondja Fábik.

A házimunkáért járó anyagi jutalom buktatói

A buktató gyakorlati jellegű: ha a gyerekek önként lemondanak a jutalomról, akkor az azt jelenti, hogy nem kell takarítaniuk? Ha a család bármelyik tagja nem végzi el a házimunka rá eső részét, az aránytalanul nagy terhet ró a többiekre, nem igaz? Tehát amit gyors és hatékony eszköznek gondolunk, az visszafelé is elsülhet. Mi oka lenne a gyereknek az aggodalomra? Hiszen ételt, ruhát, születésnapi ajándékot amúgy is kap.

Ám hogyan működne a való életben, ha pusztán a gyermek akaratára hagyatkoznánk? Van olyan gyerek, aki önként porszívózik?

Úgy tűnik, ez attól is függ, hogyan kommunikálják a „kifizetést” a családban – vajon plusz pénzről van szó, vagy az összes pénzről, ami a rendelkezésükre áll, mert nem kapnak hagyományos zsebpénzt?

Adjunk pénzt a gyereknek a házimunkáért? Igen is, meg nem is

A belső motivációval, amelyet a kezdeményezés öröme táplál, az a probléma, hogy ez a motiváció elkophat. Számos tanulmány eredményei is – meglepő módon – ellentmondanak annak az általános ajánlásnak, hogy a jutalmazás feltétlenül káros – írja tanulmányában Karen Pavlidis pszichológus.

Mérsékelten jó lehet, de három alapfeltételt hangsúlyoznak az alkalmazása során – nem azt jutalmazzuk, amit a gyerekek amúgy is szeretnek felszólítás nélkül is csinálni, a pénzt nem kínáljuk fel előre, és az egy bizonyos szintű kiemelkedő teljesítményhez kapcsolódik, hangsúlyozza a szakember.

A végső összegzés? Ügyeljünk arra, hogy a gyerekeknek ne legyen személyes előnyük abból a tevékenységből, amivel az egészhez kellene hozzájárulniuk, de itt-ott, indokolt esetben és valamilyen egyértelműen meghatározott teljesítményhez kötve nem árthat az anyagi ösztönzés.

Hogyan találjuk meg az egyensúlyt?

● osszuk fel a feladatokat fizetett és nem fizetett feladatokra: a rutinszerű házimunkák, mint például az ágyazás, mosogatás, nem fizetett, az igényesebbek, mint például egy nagyobb vásárlás, fizetősek lesznek.

● következetes kommunikáció: a gyerekeket tájékoztatni kell arról, hogy egyes feladatokért miért kapnak fizetséget, és másokért miért nem, beleértve az egyes családtagok gyakorlati hozzájárulásának fontosságát is.

● pontosan meghatározott feltételek: reális célok, a feladatok elsajátításának szintjei vagy minimális követelmények.

(zdravie.pluska.sk)