Mentőöv farmereknek?

„Első hallásra szimpatikus Franz Fischler tervezete” – nyilatkozta lapunknak Könözsi László, a földművelésügyi minisztérium államtitkára. Ugyanakkor rámutatott: egyelőre nem tudni, miből számolják ki a társult országoknak folyósítandó közvetlen támogatásokat, a jelenlegi vagy a csökkentett összegből, azaz tovább faragják-e a társult országoknak a csatlakozás első évére előirányozott 25 százalékos közvetlen kifizetések összegét, vagy a támogatásmérséklés kizárólag az EU-farmerekre vonatkozik-e. Ettől függetlenül Könözsi pozitívumnak tartja, hogy az EU-ban csökken a támogatás mértéke, mert ezzel a mi agrártermelőink versenyképessége növekszik. Az államtitkár szerint nagyon nehéz lesz a tervezet elfogadtatása, főleg a franciák és az írek ellenállása miatt.

„Tudomásul vesszük a CAP módosítására tett javaslatot. Számunkra az a fontos, hogy a csatlakozás után ugyanolyan támogatásokban részesüljünk, mint az uniós farmerek” – fogalmazott Ivan Oravec, az agrárkamara elnöke. A kamara eredeti álláspontját átértékelve mindössze hároméves átmeneti időszakot tart elfogadhatónak, miközben az újonnan csatlakozók az első évben a támogatások 50, a másodikban 70, a harmadikban 90 százalékát kapnák. Az agrárkamara kompromisszumos javaslatát megrökönyödéssel fogadták a V4-ek agrárönkormányzatai. A csehek attól is félnek, hogy a CAP-reform keretében beharangozott korlátozások csak a nagytermelőkre vonatkoznak, a kisebb családi farmokra nem, tehát ez hátrányosan érinti az újonnan felveendő tagok agrártermelőit. (A nagygazdálkodók támogatását hét éven át évi 3 százalékkal csökkentenék, a nagyobb családi gazdaságoknak nyújtható közvetlen támogatásokat 300 ezer euróban maximálnák.)

Franz Fischler tervezetét – eltérő okokból és mértékben – mind a tizenöt uniós tagállam bírálja. A francia gazdálkodók érdekvédelmi szervezetei szerint tíz éven belül 200 ezer francia gazda lesz kénytelen felhagyni a gazdálkodással. A reform sorsát a Tizenötök döntik el. (gyor)

FRANZ FISCHLER TÉZISEI

Az unió agrárpiaci reformjának legradikálisabb elképzelése, hogy szakítani kíván az eddigi termelésfüggő támogatási rendszerrel. Fischler szerint az új rendszer nem a termelés bővítésére, hanem a piaci elvárásokhoz igazodó gazdálkodásra, biztonságos élelmiszerek előállítására, a környezet megóvására ösztönzi a farmereket. Ez radikális váltást jelent, hiszen a CAP-ot negyven éve még azért hozták létre, hogy Európa képes legyen ellátni magát élelmiszerrel, és ne szoruljon többé importra. Azóta azonban a kontinens túltermeléssel küszködik. A reform ezért a gazdálkodókat termelésüktől függetlenül támogatná, mintegy bevételkiegészítéssé alakítva át ezt a támogatási formát. (gy)