Minden, amit a mobiltelefonok iskolai betiltásáról tudni érdemes

Mi a helyzet nálunk?

Az oktatásügyi minisztérium áprilisban jelentette be, hogy javasolja a mobiltelefonok használatának betiltását az alapiskolákban. A tárca ugyan tilalomként jelölte meg a tervet, valójában inkább korlátozásról van szó: csak az első három évfolyamban tiltják be a mobilok használatát teljes körűen, vagyis az iskola egész területén szünetekben és tanórákon egyaránt. A negyedik évfolyamtól abban az esetben lehet használni telefont tanórákon, ha ezt az állami oktatási program előírja. A hatodik évfolyamtól pedig a pedagógus is dönthet úgy, hogy oktatási célokra használják a tanulók az eszközt. A korlátozás 2025 januárjától léphet életbe. A minisztérium azzal érvelt a döntés mellett, hogy a mobilok szabályozatlan használata rossz hatással van a tanulók eredményeire, ezt az OECD kutatásai és az UNESCO ajánlásai is alátámasztják. A cél tehát nem a digitális technológiák eltávolítása, hanem azok tudatos használata.

Hogyan látják az emberek és a szakértő?

A Go4insight ügynökség 1000 fős csoportot vizsgáló felméréséből kiderült, hogy a válaszadók 70%-a támogatja a teljes tiltást, vagy a mobiltelefonok tanítás előtti és utáni használatának korlátozását az alapiskolákban. A megkérdezettek 50%-a ért egyet a tilalom vagy a korlátozás valamilyen formájával a középiskolákban is.

Prékop Mária, a Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola pedagógusa, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi főosztályának korábbi vezetője helyesli a tárca tervét.

„Az iskolák többségében alsótagozaton eddig se lehetett mobilozni. Így van ez nálunk is, csak indokolt esetben használható a telefon.”

Szerinte felsőtagozaton merül fel több probléma a mobilokkal kapcsolatban:

„Sok intézményben most is az a gyakorlat, hogy reggel elzárják a telefonokat, és akkor használhatják, ha a tanár megengedi. A gond, hogy van, ahol a diák nem adja oda a mobilját, illetve, hogy nem tudják felelősségteljesen használni, nem tanították meg őket erre. Pedig autót sem vezethet mindenki, az okostelefon is ilyen, tudás kell hozzá. Ha a tananyag megkívánja, akkor kell használni.”

Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke is úgy véli, hogy a mobiltelefonok korlátozása az iskolákban szükséges.

„A gyerekek könnyen függővé válhatnak a mai digitális világban” – fogalmazott, hozzátéve, hogy alsótagozaton egyértelműen helyesnek tartja a tiltást.

„Felsőtagozaton már más a helyzet, itt a tudatosságra kell törekedni. Változó világunkban nem tudom, hogy szerencsés lenne-e teljesen elvenni az okostelefonokat. Inkább egy olyan tanórára lenne szükség, ahol a tanulók elsajátíthatják a szükséges készségeket.”

Mi történt Magyarországon?

A magyar kormány szeptembertől megtiltotta minden oktatási intézményben a mobiltelefonok szabad használatát. Az augusztusban közzétett rendelet értelmében a magyarországi tanulók kötelesek leadni a mobiljukat a tanítás kezdete előtt, és csak az utolsó óra után kaphatják azt vissza.

Ugyanakkor tanulási célokra továbbra is használhatnak okoseszközt a diákok, amennyiben a pedagógus vagy az igazgató jóváhagyja. Ezt Rétvári Bence magyar parlamenti államtitkár is megerősítette.

Összegezve: a lényeges különbség, hogy míg Szlovákiában mindössze az alapiskolák esetében korlátozzák a mobiltelefonok használatát és azt is évfolyamokra bontva, addig Magyarországon az általános és a középiskolai oktatásban egységesen.

Mi váltott ki felháborodást?

A budapesti Madách Imre Gimnázium a rendeletre reagálva a honlapján közölte, hogy a digitális eszközöket a tanítás előtt nem veszik el, mivel céljuk a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás. A gimnázium a magyar kormány rendeletének 5. paragrafusára hivatkozott, miszerint az igazgató vagy pedagógus engedélyezheti okoseszközök használatát az órákon a tanítási cél megjelölésével. Azt pedig az iskola életszerűtlennek nevezte, hogy rendszeresen leadják a tanulók a telefonjukat, ha bármelyik órán sor kerülhet az alkalmazásukra. Ezután viszont menesztették a Madách Imre Gimnázium igazgatóját, Mészáros Csabát. A kormány a rendelet nyílt megsértésével indokolta a döntést. Mészáros, aki a felmentés ellenére is a Madách tanára marad, úgy fogalmazott: „ha nincs a médiafelhajtás, nem mentettek volna fel.” Egyelőre valóban nem világos, hogy az iskola közleménye, miért ne lett volna összhangban a kormányrendelettel.

Az igazgató leváltása miatt a magyar belügyminisztérium épülete előtt szeptember 2-án ezres nagyságrendű tömeg gyűlt össze, a Madách-gimnázium diákjai pedig tüntetéssel kezdték a tanévet az iskola épülete előtt.

Mi a helyzet más országokban?

A mobiltelefonok korlátozása nem ismeretlen gyakorlat Európában. A szlovák oktatásügyi minisztérium Nagy-Britanniát, Franciaországot és Svédországot hozta fel példának, ahol hasonló intézkedésekkel kísérleteznek. A britek februárban tettek közzé egy útmutatót arra vonatkozóan, hogyan szorítsák ki az okoseszközöket az iskolákból. Ott ugyanis jelenleg az oktatási intézményeken múlik, hogy hogyan korlátozzák a használatot. A francia tanulók ugyan már 2018-tól nem használhatták telefonjaikat a tanórákon, most kétszáz intézményben tesztelik a mobiltelefonok teljeskörű iskolai tilalmát: 15 éves korig országszerte be is szednék az eszközöket, ha sikeresnek ítélik a próbálkozást. A svédek még mérlegelik az okostelefonok kitiltását az általános iskolákból, de a közegészségügyi hatóság már közleményben hangsúlyozta a képernyő előtt töltött idő károsságát a gyerekekre.