Menedéket kér a szabadkai család

Szeged. Átlépte Röszkénél tegnap délelőtt a határt a szabadkai Sötét család. A határőrök a belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának szegedi igazgatóságára kísérték őket, ahol a sajtó teljes kizárásával még a délutáni órákban is tartott a meghallgatásuk. Petrik Orbánné igazgató a család személyiségi jogainak védelmében a konkrét ügyről nem kívánt nyilatkozni.

A napokban a zaklatásokat elszenvedett vajdasági család egyik tagja azt mondta: elindulnak Magyarországra, ahol politikai menedékjogot kérnek. A családfő reggel nyolc óra körül bezárta a házat, amelyen most is ott áll a felirat, „Halál rátok!”, elbúcsúztak a rokonoktól, a szomszédoktól, a barátoktól. Az iskola előtt még megálltak, a kislány elbúcsúzott az osztálytársaitól. László, az édesapa, Szlavica, az édesanya, Denisz, a fiú, akit többször is megvertek már, és Klementina, a 13 éves kislány egy német rendszámú gépkocsival érkezett a határállomásra. Az őket szállító jármű később visszatért Szerbia-Montenegróba. A Sötét családot Mádl Ferenc államfő is meglátogatta háromnapos, csütörtökön befejeződött szerbia-montenegrói látogatása során.

Petrik Orbánné a menekültügyi eljárással kapcsolatban elmondta, Magyarországon az a külföldi állampolgár nyújthat be menekültkérelmet, aki hazájában vagy szokásos tartózkodási helyén vallása, politikai meggyőződése, nemzetisége, vagy egyéb más miatt üldöztetésnek van kitéve.

Garamvölgyi Ágnes, a BÁH vezetője elmondta: a családot, ha nincs vagyona, vagy rokona a közelben, az egyik, menekülteket befogadó állomáson helyezik el, ahol teljes ellátásban részesülnek ügyük lezárásáig. Évek óta nem fordult elő, hogy határon túli magyar kisebbséghez tartozó kért volna a magyar államtól menedékjogot. Utoljára a kilencvenes években a jugoszláviai válsággal összefüggésben történt ilyen. Az utóbbi években többnyire afgánok, irakiak, grúzok kértek menedékjogot. Garamvölgyi Ágnes hozzátette: a magyar hatóságok nem tesznek és nem is tehetnek különbséget a menekültstátusért folyamodók között nemzetiségük alapján. Leszögezte: „Talán maguk a menedékkérők sincsenek mindig tisztában azzal, hogy ha lépésük széles nyilvánosságot kap, akkor ezzel kockára tehetik a származási országban hátramaradt rokonaik biztonságát.”