Letörik a KDH szarvát?

A törvényhozás a közelmúltban elfogadta a parlament és a kormány viszonyát újraszabályozó alkotmánytörvényt, melyre azért volt szükség, hogy uniós kérdésekben a honatyák kérdőre vonhassák a minisztereket. A kormánytagok ugyanis május 1-jétől tagjai az Európai Tanácsnak, ahol az uniós törvények születnek. Azaz tárcavezetőink Brüsszelbe kormánytagokként mennek, ott viszont törvényalkotókként vesznek részt az uniós jogalkotásban, s ezt az ellentmondást fel kellett oldani. Az alkotmánytörvény a parlamenti eurobizottságot jelentős hatáskörökkel ruházta fel a kabinettel szemben, viszont amíg a testület nem működött, nem volt, aki kérdőre vonja Daniel Lipšic igazságügyi és Vladimír Palko belügyminisztert a homoszexuálisokkal kapcsolatos brüsszeli kijelentéseik miatt. A kereszténydemokrata miniszterek a kormánynyal sem konzultáltak a regisztrált párkapcsolatokat elutasító álláspontjukról, saját véleményüket hivatalos állásfoglalásként prezentálták.

A tegnap megvétózott kormányhatározat nemcsak a parlament és a kormány, hanem a kabinet és a miniszterek viszonyáról is szól, s elfogadása után valószínűleg megakadályozhatóak lesznek a KDH által utóbbi időben okozott kellemetlenségek. „Szeretnénk elkerülni az olyan kényelmetlen helyzetet, amilyenre a közelmúltban több példa volt. A kormány nem is tudott arról, hogy miniszterei konfliktusba keveredtek 24 országgal, és utána a kormányfőnek kellett az Európai Tanácsban elboronálnia a dolgot” – magyarázta Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: a határozat lehetővé tenné, hogy az illetékes parlamenti bizottság tagjai részt vegyenek az uniós normákról szóló tárgyalásokon. A KDH-nak a javaslatnak főleg az a része nem tetszik, mely a kormányon belüli információáramlást szabályozná. „Ez kimondja, hogy ha megérkezik egy tervezet az Európai Bizottságból, akkor az adott minisztérium köteles róla véleményt kidolgozni, amit ötnapos tárcaközi egyeztetésre kell bocsátania” – részletezte lapunknak Csáky. Ezalatt az anyagok nyilvánosan hozzáférhetők lesznek, tájékoztathat róluk a sajtó, hozzászólhatnak a szakmai és civil szervezetek. „Úgy gondolom, a kereszténydemokrata kollégák egyetlen dologtól félnek – és biztos vagyok benne, hogy ez nem megalapozott félelem –, hogy őket a saját ultrakonzervatív véleményükben a kormány korlátozni akarja” – állítja a miniszterelnök-helyettes. (sza, lpj)