Konszenzust, de nem haknit

Komárom. Rendkívüli társulati ülést tartottak tegnap a Jókai Színházban, amelyen részt vett a nyitrai megyei önkormányzat több tagja, köztük Fehér Miklós alelnök és Farkas Tibor, a kulturális bizottság elnöke is. Az ok: a színházban hoszszabb ideje fennálló, a jelenlegi irányvonalat bíráló művészek és a vezetőség közti feszültség, a társulatban tapasztalható megosztottság, amely már kihatással van az ott folyó munkára is. Ha nem történik változás, Dráfi Mátyás színművész szerint nemcsak a színház országos jellege vész el, hanem mint városi színházé is kétségbe vonható az életképessége. A Jókai Színház ötven évvel ezelőtt azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse a szlovákiai magyarság anyanyelvi és kulturális fejlődését, nemzeti öntudatra neveljen. Ám, sajnos, mára alternatív, moderneskedő színházzá vált, amely trágárságra neveli a fiatalokat – véli a művész. – Tudomásul kell venni, hogy közönségünk sokrétű, s minden igényt ki kell elégíteni, különben saját magunknak fogunk játszani – tette hozzá. Kiss Péntek József színházigazgató viszont azt hangsúlyozta – és 1999-es kinevezésekor is az volt a hitvallása –, hogy a Jókai Színháznak a Kárpát-medence rangos intézményévé kell válnia, s a hakniszellem száműzendő a színházból. Pozitívumként értékelte, hogy a fiatal, illetve a főiskoláról kikerülő színészek szívesen jönnek Komáromba játszani. – Ez a korosztály, amely most érez rá a színjátszás ízére, más kép- és közlésvilágra predesztinált, mint elődeik – jelentette ki az igazgató.

– A megyei önkormányzat mint a színház fenntartója felelőséggel tartozik annak működéséért – mondta az ülést követően Fehér Miklós. – Ezért éreztük fontosnak, hogy személyesen hallgassuk meg a két fél érveit, elképzeléseit. A feszültség érezhető, ezért mindenképpen azt várjuk az igazgató úrtól, hogy tegyen lépéseket a konszenzus érdekében.” Kiss Péntek József a következőket nyilatkozta lapunknak: „Úgy vélem, a színház, mint sajátos művészi önkifejezési forma továbbra is a minőség vállalására kötelez. A művészek közt kialakult nézetkülönbségek csökkentése, megszüntetése a feladatom ugyan, de a szimbiózis csak mindkét fél akaratának eredményeként lehetséges. Kész vagyok bármikor és bárkivel a problémák megbeszélésére és a megoldás keresésére. Ennek során nem a személyes indulat, hanem a Jókai Színházat segítő jóindulat vezérel.”