Kisebbségi segélyhívás

„A kerületi hivatalok megszüntetése nyomán nagyon sok törvénymódosításra kerül sor júniusban, az egyik ilyen az integrált gyorssegélyszolgálatról szóló törvény. Ennek módosítása keretén belül szeretnénk benyújtani egy kiegészítő javaslatot, amely alapján a gyorssegélyszolgálatoknál lehetővé válna magyarul, illetve más nemzetiségek nyelvén is kommunikálni” – fejtette ki Berényi József, az MKP alelnöke.

A segélyhívásokat 2006 októberéig a járási kórházak fogadták, így a vegyesen lakott területeken a kétnyelvűség biztosított volt. „Mivel azonban elsősorban anyagi okok miatt a kerületi hivatalba tették át a gyorssegélyszolgálat telefonos központját, ezért a kerületi szinteken már nem automatikus, hogy tudnak a nemzetiségek nyelvén is kommunikálni az ott szolgálatot teljesítők. Ezért javasoljuk, hogy törvény biztosítsa ezt a lehetőséget, hiszen olyan telefonokról lehet szó, amikor az illető sokkos állapotban hívhat, karambol után, tűz esetén, s ilyenkor természetes, hogy az anyanyelvén könnyebben, pontosabban fejezi ki magát” – mondta Berényi.

Kérdésünkre, miért nem kezdeményezte az MKP ezt még akkor, amikor kormányon volt, tehát egy ilyen javaslat elfogadására több esélye lett volna, Berényi úgy felelt: „Voltak olyan ígéretek, hogy ez automatikusan biztosítva lesz, például egy belső rendelet formájában. Ez nem történt meg, ezért most úgy látjuk, hogy szükséges törvény által ezt a jogot biztosítani. „Az MKP alelnöke, mint mondta, bízik abban, hogy mivel életek megmentéséről van szó, nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypártok is támogatják ezt a javaslatot. „Bízom benne, hogy a józan ész győzni fog, és előbb-utóbb elfogadják ezt a javaslatot.” – mondta Berényi.

A belügyminisztérium polgári védelmi szakosztályának igazgatója szerint a jelenlegi gyakorlat az, hogy ha egy, az államnyelvet nem beszélő személy hívja a sürgősségi szolgálatot, a munkatársak kapcsolatba lépnek olyan kollégával, aki tud magyarul, a helyzet tehát mindig megoldódik. Ján Repa szerint a sürgősségi állomásokon négy-öt személy váltja egymást, s ha az MKP javaslatát a képviselők elfogadnák, akkor minden központból négy személyt el kellene bocsátani, hogy fel tudjanak venni egy magyarul tudó szakembert. „Mi történik, ha egy magyarországi állampolgár, aki nem tud szlovákul, megsérül a Tátrában, és telefonál a zsolnai vagy az eperjesi központba? Rá az MKP javaslata nem vonatkozik?” – tette fel a kérdést Ján Repa. Ami a világnyelvet illeti, „angolul a központokban valamilyen szinten mindenki tud” – mondta az igazgató.

A parlamenti pártok egyelőre nem kívántak véleményt nyilvánítani az MKP javaslatáról, mivel, mint mondták, nem ismerik a részleteket.

Az MKP elnöke, Csáky Pál a napokban felvetette: törvénymódosító javaslatot terjesztenek be a parlamentbe, hogy a vegyes lakosságú települések kórházaiban legyen olyan orvos, aki tud magyarul, arra az esetre, ha a beteg nem tudja szlovákul elmondani a problémáit. Berényi József szerint ezt „rosszul interpretálták”, a párt ilyen törvénymódosító javaslatot nem készül előterjeszteni.