Kisebbségi magyar előítéletek

Bőrfejűek, romák, melegek: egyaránt előítéletesek velük szemben a határon túli magyarok, derült ki egy kárpát-medencei közvélemény-kutatásból. A szakemberek szerint a kisebbségben élők a legelőítéletesebb társadalmi csoportokhoz tartoznak.

A magyarok, éljenek bárhol a Kárpát-medencében, az itt élő etnikumok közül a romákat fogadják el a legkevésbé – derült ki a Kárpát Panel közvélemény-kutatásból. A kárpát-medencei romaellenesség jelensége nem újdonság. Ha a mért átlagokat nézzük, a romákkal szembeni előítélet a legmarkánsabb; a régiónkénti különbségek tekintetében elmondható, ez az előítélet Szlovákiában intenzívebb, a Vajdaságban és Erdélyben kevésbé az – állapította meg Papp Z. Attila szociológus, a kutatás egyik vezetője.

Azonban egyes társadalmi csoportokkal – ellenszenvességi sorrendben: kábítószert fogyasztókkal, bőrfejűekkel és homoszexuálisokkal – szemben jóval nagyobb az elutasítás, mint a romákkal szemben. Ha a határon túli magyarokról van szó, a magyarországiak előítéletei nem olyan élesek, ugyanakkor szolidaritás tapasztalható az egyes határon túli régiók magyarjai között, vagyis egymást kölcsönösen szimpatikusnak tartják.

Érdekes jelenség, ahogyan a különböző határon túli magyar közösségek az egymással való szolidaritás jegyében „a másik többségét” negatívabban látják, mint a sajátjukat. Vagyis például a szlovákiai magyarok nagyobb ellenszenvét a románok etnikai csoportja váltja ki, nem a szlovákoké. A szlovákiai magyar napi interakcióban van a szlovákokkal, ám a szemtől-szembe kapcsolatok hiányában csak egy „elméleti románt” tud elképzelni, akit a sajtóban olvasott negatívumok alapján ítél meg – magyarázza a jelenséget Papp Z. Attila. A magyarok viszonyát a zsidó etnikumhoz az átlagok szintjén a közömbösség jellemzi; ennek magyarázata megint az illető etnikai csoport társadalmi láthatóságával van összefüggésben. A határon túl „zsidó kérdés” nincs, vagy mondvacsinált – jelentette ki a kutató.

A szakember szerint az egyik legelőítéletesebb típus pontosan a kisebbségi, mégpedig azért, mert állandóan szembesül az előítéletekkel, amelyek mintegy „megfertőzik”. A kisebbségi, amikor többségivé válik, avagy többségi lokális helyzetben él, többségként is kezd viselkedni, magyarázta a kutató, a Székelyföld és az ott élő romák helyzetét hozva föl példaként. (transindex.ro)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?