Kisebbségi kultúra – se pénz, se akarat?

Martin Urmanič, Csáky Pál kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes szóvivője azt sem zárta ki, hogy a törvényből végül nem lesz semmi. „Csáky Pál a Koalíciós Tanács elé terjesztette a tervezetet. A létrehozott bizottságban minden koalíciós párt képviselteti magát. Valószínűleg már a jövő héten elkészül egy szakértői vélemény, melyet a kormánypártok megvitatnak. Várjuk ki a végleges állásfoglalást” – nyilatkozta lapunknak Urmanič. A bizottság tagjai: Csáky Pál (MKP), František Mikloško (KDH), Peter Miššík (SDKÚ) és Rudolf Chmel (ANO).

A pénzügyminisztériumnak több kifogása van a törvénytervezettel kapcsolatban. Peter Papánek szóvivő fölöslegesnek tartja egy új állami alap létrehozását. A tárca szerint elképzelhetetlen, hogy évente – az állami költségvetésből – konkrét összeget biztosítsanak a kisebbségi kultúrára. „Ha ezt megengednénk, más minisztériumok is hasonló intézkedést követelnének. Ez lehetetlenné tenné az állami költségvetés előkészítését. Alapvető problémánk, hogy 2001-ben az összes állami alapot megszüntették. Nem a kisebbségek finanszírozásával van a gond. Épp ellenkezőleg: ezzel a lépéssel a kissebségek ártanának maguknak, mivel a pénzükről egyetlen személy döntene” – pontosított érdeklődésünkre a szóvivő.

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) sem várt sokáig a törvény kritizálásával. Nem a magyar kisebbség, hanem az ország déli részén kisebbségben élő szlovákok szorulnak támogatásra – állítja az SNS. „Nem elég, hogy az ország pénzét veszik el, még az állami költségvetésből is törvény által garantált támogatást akarnak a kultúrájukra. Ez szemtelenség. A magyarok kihasználják a helyzetet, hogy a kormánynak szüksége van rájuk. Nincs pénz az iskolákra, de mi a jobb magyar kulturális élethez járulunk hozzá” – mondta Jaroslav Paška, az SNS első alelnöke.

A törvénytervezet hivatalos gesztora Rudolf Chmel kulturális miniszter, ám tárcaközi véleményezésre Csáky Pál bocsátotta. A kormány elé a szakminiszternek kell terjesztenie, és erre egyelőre azért sem kerülhet sor, mert Chmel szerint még nem születtek meg a kompromisszumok. „ANO-s kollégáimhoz és a pénzügyminiszterhez hasonlóan én sem támogattam, hogy az állami költségvetés 0,15 százalékát évente a kisebbségek támogatására fordítsák, sőt az új alap létrehozásával sem értek egyet. Elfogadhatónak találnám, ha a kulturális minisztérium költségvetéséből járna a 0,15 százalék. Nincs esély arra, hogy a törvényt jelenlegi formájában elfogadják, sok a módosító javaslat” – nyilatkozta az Új Szónak Chmel. (dem)