Kétarcú a külpolitika

Május végén a szlovák diplomácia vezetője még arról beszélt, hogy a délszerb tartomány önállóságának kihirdetésén felbuzdulnának a magyarok, és esetleg hasonló törekvésekkel állnának elő; mindezt a részükről tett sajtónyilatkozatok bizonyítják. A szlovák külügyminiszter korábban kifejtette, nem ellenzi Koszovó területi függetlenségét, csupán annak várható, más államokat is érintő következményeitől tart. Szerinte az ENSZ-határozatnak tartalmaznia kellene, hogy a koszovói megoldás nem teremthet nemzetközi jogi precedenst. Attól tart, hogy ellenkező esetben a magyarok – és nem csak a szlovákiaiak – politikai képviselői visszaélnének az előállt helyzettel. Tegnap már óvatosabban fogalmazott, és azt állította, a sajtó forgatta ki szavait. Elismerte, Koszovó a függetlenség felé halad, és erről véleményt mondanak egyes országok vezetői. „Egyes politikusok világosan elmondták, hogy Koszovó függetlensége ösztönözhet más térségeket. Én csak annyit mondtam, hogy ezeket a kijelentéseket figyeljük – magyarázkodott a miniszter. – Ugyanakkor azt is elmondtam, hogy Szlovákiával kapcsolatban nem látok okot az aggodalomra.” Kitart azonban amellett, hogy a magyarok – hazai és külföldi – képviselői, köztük az MKP képviselői is megpróbálnak majd visszaélni a délszerb tartomány önállóságával. „Azt azonban nem mondtam, hogy nyugtalanítanak, felháborítanak ezek a kijelentések – tette hozzá Kubiš. – Nem tartok attól, hogy Koszovó megismétlődhet Szlovákiában.” Azt viszont továbbra is szorgalmazza, hogy a Koszovó önállóságát elismerő nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy ez nem teremthet nemzetközi precedenst.

Megismételte, az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként Szlovákia az Európai Unió álláspontját fogja képviselni, vagyis a délszerb tartomány függetlenségét támogatja, szemben a kormány és a koalíciós pártok álláspontjával. Szerinte ez nincs ellentétben a parlament által elfogadott nyilatkozattal, mely határozottan elutasítja Koszovó függetlenségét, ha abba nem egyezik bele a szerb vezetés. „Erről csak az első rész beszél, mely a parlament véleményét tartalmazza, a második, mely arról szól, milyen lépéseket vár el a kormánytól, azt mondja ki, hogy keresni kell a kiutat a kialakult helyzetből” – magyarázta Kubiš. Nem lát ellentmondást abban sem, hogy az ország hivatalos külpolitikai álláspontja a Csehországba és Lengyelországba telepítendő radar- és rakétatámaszpontokról eltér a kormányfő véleményétől. Kubiš továbbra is kitart amellett, hogy a támaszpontokat támogatni kell, miközben Robert Fico kormányfő kijelentette, ilyen támaszpontok elhelyezése Szlovákiában elképzelhetetlen lenne. (lpj, ú)