Földfelvásárlási hullám a Csallóközben

A felkínált ár ugyan első pillantásra vonzó, ám az uniós tagság küszöbéről szemlélve mégis alacsony. „Nem egészen másfél évvel az EU-csatlakozás előtt vétek eladni a termőföldet, bármilyen jó árat kínáljanak is érte” – tartja Patasi Ilona, a dunaszerdahelyi regionális agrárkamara igazgatója. Véleményével azok az agrárközgazdászok és mezőgazdasági termelők is egyetértenek, akik felhívták a figyelmünket a termőföld-felvásárlási hullámra Bős térségében. (A volt állami gazdaság által művelt földekről van szó, a felvásárlásról például a közeli Szap községben nem is hallottak.)

A föld iránt egy besztercebányai társaság érdeklődik, amely 3 hektár termőföldig négyzetméterenként

6, nagyobb telkek esetében négyzetméterenként 7 koronát kínál, azaz hektáronként 60–70 ezer koronát fizetne. Ez az összeg ugyan lényegesen magasabb a jelenlegi piaci árnál, amely 35–50 ezer korona, ám nem éri el a föld jelenlegi ökológiai-bonitási besorolása alapján kiszámított értékét (a pénzügyminisztérium 465/ 1991. Tt. számú rendelete alapján), amely e térségben akár 100– 120 ezer koronára is rúghat. De a kínált ár még meg sem közelíti azt az összeget, amelyet ugyanezért a földért a földtulajdonosok az alig másfél év múlva sorra kerülő EU-csatlakozásunk után kaphatnak (lásd keretes anyagunkat).

A föld iránt érdeklődő besztercebányai társaság cégjegyzéki bejegyzés alapján nem igazán foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. Az egyik munkatársától azonban megtudtuk, nem ők akarnak a Csallóközbe jönni, hanem egy dán vállalkozó, aki a földtulajdontól tette függővé a bősi beruházást. Terve nagyszabású: éves szinten 70 ezer hízósertés tenyésztése. Ez komoly kihívást jelentene a térség sertéstenyésztőinek, hiszen ez a mennyiség a Dunaszerdahelyi járás jelenlegi sertésállományának mintegy egynegyedét teszi ki.

Kováts Gyula nem tart attól, hogy a helybeliek a csillagászatinak tűnő árajánlatnak engedve eladják földjeiket a besztercebányai cégnek. A bősi Gazda Slovakia vezérigazgatója lapunknak elmondta: a földtulajdonosaik névjegyzékét egyik volt munkatársuk ellopta, ezért szólíthatta meg a konkurens a helyi földtulajdonosokat névre szóló levélben. Különös helyzet állt elő Bősön: a Primachov Rt. megvette az ingatlanokat, ám a bennük levő nagy értékű berendezéseket a járási viszonylatban is a jobb mezőgazdasági cégek közé sorolt Gazda Slovakia birtokolja. Tárgyalások eredményeként előszerződést kötöttek két farm eladásáról, cserébe a Kováts Gyula vezette cég odaadja a gabonaszárítót, a fejőt, valamint az üzemanyagtöltő kutat. Azonban az ügylet lebonyolítására csak azután kerül sor, ha a Primachov megszerzi az ingatlanok tulajdonlapjait – hangoztatta Kováts. A szomszédos Nyáradon is sokan megkapták a besztercebányaiak ajánlatát. Vida István polgármestertől megtudtuk: a Gazda Slovakia is már felkereste a földtulajdonosokat, és jelezte, hogy szándékában áll a szeptemberben lejáró bérleti szerződések érvényességének meghoszszabbítása. Vida valószínűsíti, hogy a helybeliek inkább a bősi céget részesítik előnyben. Hasonlóképpen vélekedik Fenes Iván, Bős polgármestere is. Megerősítette, hogy a Gazda Slovakia ígéretet tett a földtulajdonosoknak a hátralék törlesztésére és a bérleti díj fölemelésére.

Az Európai Unióban a föld sokkal többet ér

Pozsony. A földárak az EU-ban 5–30-szor magasabbak, mint térségünkben. Bár a földvásárlásban érdekelt szakértők szerint a közép-európai régió országai sohasem fogják elérni az uniós átlagot, azonban a 3–10-szeres áremelkedést könnyen elérhetőnek tartják. Ezért is minősítette több, általunk megkérdezett szakértő a termőföld értékesítését alig másfél évvel az EU-csatlakozás előtt megbocsáthatatlan vagyonelherdálásnak. Ausztriában és Németországban a 10 ezer eurós átlagos hektárár a jellemző. A föld az Európai Unió 15 tagállama közül Franciaországban a legolcsóbb, ott ugyanis nagy területű és jó minőségű föld áll rendelkezésre. A legolcsóbb uniós földár 3 és 5 ezer euró között van. (gyor)