Erősödő német befolyás

New York/Berlin. Most januárban Franciaország, februárban pedig Németország tölti majd be az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöki tisztét. Elemzők szerint az Irak elleni háborút ellenző Németországnak a BT soros elnökeként megnőhet a szerepe. Ugyanis a február rendkívül fontos hónap lehet, akár a háború is megindulhat Bagdad ellen, ha nem tesz eleget az amerikai követeléseknek, és nem semmisíti meg tömegpusztító fegyvereit. Szaddám Huszein továbbra is állítja: nincsenek ilyen fegyverei. Gerhard Schröder német kancellár korábban meglehetősen feldühítette George Bush amerikai elnököt, amikor kijelentette: Németország nem támogatja az Irak elleni háborút sem anyagilag, sem katonailag. Schröder az újévet köszöntő beszédében már igyekezett tompítani a hangnemen, amikor kijelentette: „Mi, németek saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy a diktátorokat néha csak erőszakkal lehet megállítani.” Előtte pár nappal Joschka Fischer külügyminiszter jelezte egy interjújában, hogy módosulhat Berlin eddigi, az iraki háborút mereven elutasító álláspontja. Ezért Fi-schert főleg pártja, a zöldek soraiból érték kemény bírálatok.

A BT 15 tagja közül az öt állandó tag (USA, Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország és Kína) vétójoggal rendelkezik. Ha bármelyikük nem ért egyet az Irak megtámadását támogató határozattal, akkor nem tudják azt elfogadni. Németország most lép be a 10 nem állandó tag közé. A változó összetételű BT-hez az idén csatlakozik Spanyolország, Pakisztán, Angola és Chile is. A BBC-nek Németország londoni nagykövete kijelentette: Berlin nem fogja kihasználni pozícióját, hogy az iraki háborút ellenzők élére álljon. Thomas Matussek szerint Németország arra fog törekedni, hogy a teljes békét és stabilitást hozó megoldás szülessen. (o, t, ú)