Elfogadta a parlament, januártól hatályos az új földtörvényt

Pozsony. Két nap alatt két MKP-prioritás teljesült: a magyar egyetem után tegnap a földtörvényt is megszavazta a parlament. 75 kormánypárti és az ellenzéki Rudolf Žiak szavazatának köszönhetően jövőre lesz restitúció, és a nevesítetlen földek problémája is rendeződik.

A jogszabály két részből áll: az első rész 2004. január 1-jétől egy évre ismét lehetővé teszi, hogy az 1948 és 1989 között elkobzott földeket visszaigényeljék eredeti tulajdonosaik; bizonyos, a törvény által meghatározott esetekben az 1948-as határidő elé is lehet menni. „Vagyis, akik 1992-ig nem érvényesítették restitúciós igényüket, ezt most megtehetik – magyarázta lapunknak Simon Zsolt földművelésügyi miniszter. Második része a föld rendezéséről szóló 180-as törvényt módosítja. Eszerint azokat a földeket, melyek tulajdonosát nem sikerül beazonosítani, és 2006 után az állam tulajdonába kerülnek, egy éven belül az állam köteles átadni a községeknek. A restitúcióval kapcsolatban azért kellett új törvényt hozni, nem pedig a régit módosítani, mert több jogász alkotmányellenességtől tart. A restitúcióról ugyanis az 1991-ből származó törvény rendelkezett, mely kimondta: 1992. december 31-ével megszűnik a visszaigénylési lehetőség. Egyesek szerint ha a törvény egyszer már lezárta ezt a lehetőséget, azt nem lehet megújítani. Ezért inkább új törvényben új lehetőséget fogalmaztak meg.

Simon Zsolt nem tart attól, hogy az Alkotmánybíróságon megtámadják a földtörvényt. „Érzelmi megnyilvánulásokról van szó. Ha mindenki elgondolkodna azon, valójában mit tesz lehetővé a jogszabály, akkor rájönne, hogy a törvény új lehetőséget teremt azoknak, akik 1992-ben lekésték a restitúciót. Arról nem beszélve, hogy a nevesítetlen földek problémájának orvoslása választási programunkban is megfogalmazódott” – tette hozzá Simon. A községi tulajdonba kerülő földeket tíz évig nem lehet eladni, sem jelzáloghitelt felvenni rájuk.

„E nélkül a kitétel nélkül a kormánypártok nem szavazták volna meg a törvényt. Ez egy kicsit lassítja a folyamatot, de nem állítja le” – magyarázta az Új Szónak Hamerlik Richárd, a törvény parlamenti előadója. Elárulta: a szakbizottsági tárgyalások során kiderült, hogy az ellenzék sem igazán ellenzi a törvényt, főleg arculatuk megőrzése érdekében nem támogatták. „Bár az MKP által szorgalmazott dologról volt szó, érdekes módon ezúttal elmaradtak a magyarellenes kirohanások” – tette hozzá Hamerlik. (sza)

Kormánypárti hiányzók

A Ház csak többszöri nekifutásra tudta megszavazni a törvényt. Először határozatképtelen volt a parlament, kevés kormánypárti honatya volt a teremben. Ján Drgonec (ANO) és Eva Rusnáková (SDKÚ) igazoltan hiányzott, František Mikloškot (KDH) pedig hiába keresték. Szünetet rendeltek el, összehívták a házbizottságot, ez alatt Mikloško is előkerült. Az összes jelenlévő kormánypárti támogatta a törvényt, az ANO-ból kivált három képviselő közül Robert Nemcsics nem szavazta meg, az ő szavazatát azonban pótolta Rudolf Žiak független honatya igenje. (sza)