Dzurinda a dekrétumokról

Brüsszel. Élesen bírálta a magyar kedvezménytörvényt, annak területen kívüli hatályát és lehetséges diszkriminatív elemeit tegnap az Európai Parlamentben Mikuláš Dzurinda kormányfő. Leszögezte: a szlovák kormány kész a tárgyalásokra és az elfogadható megoldások keresésére Budapesttel.

Dzurinda a képviselőtestület külügyi bizottságában tartott meghallgatáson osztrák képviselői kérdésre fejtette ki álláspontját a törvényről, amely szerinte a két említett vonása miatt különbözik alapvetően a határon túli szlovákokra vonatkozó jogszabálytól. Szlovákigazolványt kizárólag Szlovákia területén működő hatóságok adhatnak ki, míg magyarigazolványokat Magyarországon kívüliek is – Szlovákiában például 11 ilyen működik. Semmi kétség tehát afelől, hogy a magyar törvénynek területen kívüli hatása van – mondta. Dzurinda kemény diszkriminációnak nevezte például azt, hogy a kedvezménytörvény alapján támogatásban részesülnek azok a szlovák állampolgárok, akik magyar tannyelvű iskolába íratják a gyerekeiket. Ez már csak azért is súlyos diszkrimináció, mert az országban elég sok a szlovák–magyar vegyes házasság, és az ilyen szülők is csak akkor kaphatnak támogatást, ha magyar nyelvű iskolába íratják a gyerekeiket – állapította meg.

„Ez etnikai alapú diszkrimináció, s ezt Szlovákia egyszerűen nem engedheti meg” – szögezte le. Hozzátette: Szlovákiának nem a státustörvénnyel van baja, hanem azzal, hogy a nemzetközi joggal – így a Velencei Bizottság megállapításaival is – ellentétes rendelkezéseket tartalmaz. A szlovák sajtóiroda szerint Hannes Swoboda osztrák képviselő elégedett volt a kérdésére adott válasszal, s kijelentette: „minden országnak joga támogatni a saját állampolgárait, de egyiknek sincs joga beavatkozni más államok belügyeibe.” Swoboda az etnikai diszkriminációval kapcsolatos érveket is elfogadhatónak tartotta, megjegyezve: reméli, hogy a választások után Magyarország sokkal tartózkodóbb lesz a kedvezménytörvény alkalmazásában.

A meghallgatás után Dzurinda az MTI kérdésére válaszolva azt mondta, hogy a problémát a magyar fél magatartása jelenti. Ő készen állna egy olyan nyilatkozat aláírására, amely szavatolná, hogy a törvény Szlovákia által kifogásolt hatásai ne érvényesüljenek. A miniszterelnök – az MTI jelentése szerint – a meghallgatáson cáfolta azt a képviselői felvetést, hogy Pozsony gazdasági értelemben elhanyagolja a Szlovákiában élő magyarokat. Utalt arra, hogy kormányának 20 tagja közül hárman magyarok, s közöttük van Harna István építésügyi és régiófejlesztési miniszter is, aki jelentős fejlesztési források felett rendelkezik.

A Beneš-dekrétumokról a kormányfő azt mondta, hogy ez a probléma „a múlt része”, amelyet mostanában túlságosan átpolitizáltak, és ez félreértéseket okozott. A dekrétumok elavultak, „kimúltak“, ezért a velük kapcsolatos kérdések nem jogi, hanem politikai természetűek. Utalt arra is, hogy a dekrétumok ügyét gyakran összekeverik az 1948-as kommunista hatalomátvétel után végrehajtott államosítások és kisajátítások problémájával. A kommunizmus összeomlása után az akkori Csehszlovákia is lépéseket tett az egykori tulajdonosok kártalanítása érdekében, de intézkedéseinek hatálya nem terjedt ki az 1948 előtti időkre – emlékeztetett.

A szlovák hírügynökség szerint Hannes Swoboda üdvözölte Dzurinda szavait arról, hogy a dekrétumok diszkriminatív hatásai ma már nem érvényesülnek. Egy másik osztrák képviselő, Ursula Stenzel azonban üdvözölné, ha Pozsony megvizsgálná a dekrétumok következményeit a jelenlegi joggyakorlatban. Úgy vélte, Dzurinda csak azt mondta el, amit a jelenlegi helyzet a számára megengedett, s szívesen venné, ha a szlovák kormányfő beleegyezne az egész kérdéskör felülvizsgálatába. Stenzel korábban szorgalmazta: a szlovák parlament fogadjon el politikai nyilatkozatot arról, hogy az EU-tagság elérésével a dekrétumok érvénytelenné válnak. Azt ő sem támogatja, hogy a dekrétumok a csatlakozási tárgyalások részét képezzék. (TASR, MTI)

Optimistán várja a választásokat

Brüsszel. Mikuláš Dzurinda az EP képviselőit biztosította arról, hogy Szlovákiának a szeptemberi választások után is szavahihető kormánya lesz, olyan pártok részvételével, amelyek sosem sértették meg a demokrácia alapelveit. „Teljesen biztos vagyok benne: ahogyan 1988-ban sikerült a külföld számára teljes mértékben elfogadható kormányt alakítani, a 2002-es választások után is így fogunk cselekedni” – mondta. (TASR)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?