Dekrétumok: Orbán újra bírál

A magyar kormányfő szerint a beneši dekrétumokban lefektetett kollektív bűnösség gondolata testidegen az európai egyesülés eszméjétől. „A magyar kormány álláspontja világos. Mi mindig, mindenhol, minden kérdésben az emberi méltóság oldalán állunk, akkor is, ha ez közvetlenül érint bennünket, és akkor is, ha nem” – fogalmazott, hozzátéve: a beneši dekrétumok kérdése a tízmilliónyi magyarországi és a sok százezer határon túli magyart egyaránt érinti. Ezért így végképp nem lehet kérdés, hogy minden jó érzésű ember az emberi méltóság oldalára áll, szemben azzal a nemzetközi hagyománnyal, amely a XX. század termékeként egyes országok belső törvényhozásában is megjelent, és népcsoportokat, ez esetben magyarokat kollektíven bűnösnek mond. A miniszterelnök arra kért Magyarországon mindenkit, hogy véletlenül se tegyenek olyan nyilatkozatokat, amelyek szemben állnak Magyarország nemzeti érdekeivel, vagy a kollektív bűnösség eszméje melletti állásfoglalásképpen értelmezhetők. Mint mondta, Magyarország az elmúlt tízegynéhány évben ügyesen tette, hogy nem emelte kétoldalú kapcsolatok fő kérdésévé e témákat. Ez a jövőben sem áll a kormány szándékában, mert ez nem szlovák–magyar vagy cseh–magyar, hanem európai probléma, hiszen az emberi méltóság a legtágabban értelmezett emberi jogok területét érinti. „Továbbra is meggyőződésem, hogy amikor a közép-európai országok belépnek az EU-ba, akkor a rossz történelmi korszakokhoz kötődő jogi maradványok egyszerűen elszáradnak, elporladnak és kimúlnak, akárcsak azok a rendszerek, amelyek létrehozták ezeket a teóriákat” – szögezte le Orbán Viktor.

Szerdára összehívta a magyar parlament külügyi bizottságának rendkívüli ülését Szent-Iványi István, a testület elnöke a visegrádi kormányfői csúcs elmaradása miatt. A bizottság SZDSZ-es elnöke szerint súlyos külpolitikai kudarc érte Magyarországot, amely éppen egy nagyon fontos időpontban, a csatlakozási tárgyalások döntő szakaszában elszigetelődött. Éppen akkor, amikor nagy szükség volna arra, hogy a visegrádi országok egyeztetett állásponttal, együtt lépjenek fel a közös érdekekért. Szent-Iványi István megerősítette: még a bizottsági ülés előtt, ma délután találkoznak a Budapestre érkező Peter Weiss-szel, a szlovák külügyi bizottság elnökével és kíséretével.

Peter Weiss megértéssel fogadta, hogy Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfő magyar kollégájának nyilatkozata miatt lemondta a visegrádi négyek csúcstalálkozóján való részvételt. A pozsonyi parlament külügyi bizottságának elnöke úgy véli, hogy „a kormány köteles határozott lépéseket tenni és világos álláspontra helyezkedni a kialakult helyzetben, a képviselőknek pedig meg kell magyarázniuk a parlament döntéseit”. Mint mondta, az általa vezetett parlamenti bizottság tájékoztatni szeretné a magyar honatyákat arról, mi vezette ahhoz, hogy nyilatkozatot fogalmazzon meg a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatban.

Vaduz nem ismerte el egyik országot sem

Pozsony. Nem csak Magyarországnak okoznak problémát a beneši dekrétumok: miattuk Liechtenstein máig nem ismerte el sem Szlovákiát, sem Csehországot. A fejedelemség jelentős vagyont vesztett a dekrétumokban szereplő rendelkezések miatt a háború után, mivel a német lakosok minden vagyonát elkobozták, s eközben nem voltak tekintettel állampolgárságukra. 1993-ban a vaduzi külügyminisztérium közölte: kész fordítani a helyzeten a vagyoni kérdések megoldása után, amelyet a dekrétumok átértelmezése hozna. (TASR)