Betegség, fél szegénység

Az új rendszer csökkenti a munkaadók kiadásait, melyek a múlt évben mintegy 9,9 milliárd koronát tettek ki. A szociális biztosításról szóló törvény módosítása a tervek szerint 2004-ben lép életbe, s ennek révén a költségek 2,36 milliárd koronával csökkenhetnek. Habár a tervezet szerint a munkaadók fizetnék alkalmazottaik táppénzét a betegség első 10 napjában – ez országos szinten, 2004-ben mintegy 3,5 milliárd koronát jelent majd –, a betegbiztosítási járulék azonban az eddigi 3,5 százalékról 1,4-re, azaz 4,14 milliárd koronára csökken. Ez a megtakarítás azonban nagyobb is lehet, mivel az új jogszabály csökkenti a visszaélések lehetőségét: a munkaadó szigorúbban ellenőrzi, hogy alkalmazottja valóban jogosult-e a táppénzre. „A mai rendszer túlságosan elnéző az alacsonyabb bérkategóriákban dolgozókkal szemben” – állítja Michal Horváth, a tárca államtitkára. A kisfizetésűek táppénze majdnem megegyezik fizetésük összegével, ezért sok helyen – a munkaadójuk tudtával – kényszerszabadság helyett inkább beteget jelentenek, visszaélve a viszonylag bőkezű betegbiztosítással. „Az új rendszer a fizetések arányában határozza meg a táppénz összegét, így az alacsonyabb bérkategóriában dolgozóknak csökken, a többet keresőknek emelkedik a táppénze” – mondta az államtitkár. A kivetési alap felső határa az átlagbér 1,5-szöröse lesz, ezzel a táppénz maximális értéke hatezerről több mint 11 ezer koronára nő. A betegek az első három napban a kivetési alap 18, a negyedik naptól 55 százalékát kapják. Szerephez jutnak a szakszervezetek is: a törvény lehetővé teszi, hogy a munkaadótól ennél nagyobb összegű táppénzt harcoljanak ki.