Amiről nem írhatunk

A kérelmet elutasító járási bírónő szerint ilyen előzetes határozattal korlátozták volna a sajtó függetlenségét, mivel a hatályos törvények egyértelműen kimondják, hogy „mindenkinek joga van a szólásszabadságra és az információkra, a cenzúra tilos, és mindenki szabadon kifejtheti véleményét szóban, írásban vagy más módon.” Zirig szerint lapunk ártott hírnevének, amikor tájékoztattuk olvasóinkat a történtekről. Az érintett légi erotikus szalonban egyébként egy társa is jelen volt, aki szintén kérvényezte a bíróságtól az előzetes határozat kiadását – az ő esetében ezt jóváhagyta a járási bíróság, így róla nem lehet írni. Beadványával más bíró foglalkozott, mint Zirigével.

Ebben az ügyben egyébként mindketten a Csallóköz hetilapot is beperelték, a bíróságtól szintén azt kérték, tiltsa meg, hogy az ügyről tájékoztassák olvasóikat. „Mindkét beadványt megfellebbeztük, az egyik felperes esetében a bíróság már megszüntette ezt az előzetes intézkedést, tehát a mi javunkra döntött. Az üggyel kapcsolatban azt írunk, amit akarunk, mert a határozatot a sajtószabadság korlátozásának minősítette a bíróság” – mondta az Új Szónak Barak László, a lapot megjelentető Nap Kiadó igazgatója.

A közszereplők jogai és a nyilvánosság

Vladimír Pirošík jogász meggyőződése, hogy ha a felperes közszereplő, az Európai Bíróság hatályos jogszabályai szerint szűkül a magánéletre való joga a polgárok információra való jogának javára. Leegyszerűsítve: a polgároknak joguk van tudni egy közszereplőről, mit csinál szabadidejében. „Nem állítom, hogy egy előzetes határozat kiadása helyes, de mindenképp törvényes. A felperes sem sértett törvényt, amikor ezt kérvényezte, a bíróság is a hatályos törvények értelmében járt el, amikor ideiglenes időre kiadta a határozatot. Az ügy morális vagy etikai oldalát viszont nem fogom kommentálni” – mondta lapunknak Pirošík. Andrej Školkay médiaszakértő azt állítja: ilyen határozat egyértelműen sérti a sajtószabadságot. „A döntést mindig saját megítélése alapján hozza meg a bíró – ő dönti el, hogy a felperes közszereplő vagy sem” – vélekedik Školkay.

Szólás- és sajtószabadság, cenzúra

Mikuláš Bugár, a Szlovák Újságírók Szindikátusa jogi bizottságának elnöke nem akarta kommentálni az esetet, mondván: a szindikátus nem foglalkozik ilyen ügyekkel, nem jogosult beavatkozni a bírósági eljárásokba.

Jozef Vozár, a Szlovák Tudományos Akadémia Alkotmányjogi Intézetének elnökhelyettese szerint a bíróság előzetes határozata sok esetben sérti az információhoz való jogot, a szólásszabadságot, sajtóperekben ráadásul cenzúrának is minősülhet ilyen határozat kiadása. „Más országok bíróságai is néha kiadnak ilyen határozatokat, de csak különösen indokolt esetben. Prágában például egy bíróság már 14 évvel ezelőtt megállapította, hogy az előzetes határozatok sértik a szólásszabadságot, ami a demokratikus társadalom legfontosabb jogai közé tartozik” – tette hozzá Vozár. (dem)

Londoni példa

A bíróságok előzetes határozattal már Nagy-Britanniában is próbálták korlátozni a sajtószabadságot. Jeff Chevalier, a British Petroleum (BP) egykori főnökének, John Brownnak a szeretője a Mail on Sunday bulvárlapnak beszélt kettőjük szerelmi kapcsolatáról, de az olajtársaságban zajló csalásokról is. Brown viszont a bíróságon hazudott és azt állította, Chevalier-vel csak egyszer találkozott, véletlenül – a bíróság ezért megtiltotta ezeknek az információknak a közlését. Később fény derült arra, hogy Brown hazudott, az értesülések így nyilvánosságra kerültek, a társaság igazgatóját pedig a beigazolódott csalások miatt leváltották. (ú)