Alulfizetett ország

Az év első három hónapjában 8,1 százalékkal nőttek Szlovákiában az átlagbérek, az Európai Unión belül ennél csupán Lettországban volt dinamikusabb a bérfejlesztés. Az Eurostat adatait megerősíti a hazai statisztikai hivatal is, amelyik a napokban jelezte: 2004 első negyedévében 14 541 korona volt az országos átlagbér, ami 11,2 százalékos növekedést jelent 2003 hasonló időszakához képest. Az érem másik oldala viszont, hogy ennek dacára az EU 25 országa közül csupán Litvániában és Lettországban alacsonyabbak a valamennyi költséget figyelembe vevő órabérek, mint nálunk. A 2002-es adatokat rögzítő statisztika szerint a sereghajtó Litvániában 2,39 euró, nálunk 3,59 euró, míg a legjobban fizető Dániában 29,06 euró az órabér (Lásd a grafikont). A legmagasabb bérekkel dicsekvő Dániához vagy Svédországhoz viszonyítva mi csupán az ottani összeg egynyolcadát kapjuk, s az összehasonlítás a velünk azonos alapról induló visegrádi országokkal is lehangoló képet mutat: Magyarországon a vizsgált időszakban 140800 forint (kb. 22 500 korona), Csehországban pedig 16 722 cseh korona (kb. 20 900 korona) volt az átlagfizetés. Arról nem is szólva, hogy az imént említett 14 500 korona körüli átlagunk csalóka, mivel ez a pozsonyiak 19 500 koronát elérő bérének köszönhető, míg az ország többi hét megyéjének mindegyikében az országos átlag alatti a bérszínvonal.

Abban az esetben, ha tartóssá válik a tudásalapú ágazatok megtelepülése Szlovákiában, akkor folyamatos, az infláció ütemét leköröző béremelkedésre számíthatunk. Mindez – a riogatások ellenére – egyáltalán nem rontja versenyképességünket, hiszen a gazdaság termelékenysége szintén látványosan emelkedik. Ha a meghatározó mutatókat együttesen vizsgáljuk, akkor rögvest kiderül: termelékenységünk már meghaladja az uniós átlag felét, míg béreink csupán az átlag alig egyhatodát érik el, vagyis nálunk fajlagosan egyharmad áron állítható elő egy adott termék. Talán ez is magyarázza a nyugati beruházók fokozott érdeklődését Szlovákia iránt. (hn, shz)