A kormány állatjóléti rendeletei

Pozsony. A Dzurinda-kormány tegnap 57 állategészségügyi európai uniós rendeletet hagyott jóvá. Miként lehet forgalomba hozni a nyers és a hokezelt tejet? Hogyan kell tárolni a tyúktojást, szállítani az élo állatokat, forgalmazni a csirke- vagy a darált húst, milyen gyártási technológiát, fajtaválasztást kell betartania annak a vállalkozónak, aki például a franciák által ínyencfalatként kezelt kagylók termelésére akarna átállni? Milyen minimális teret igényelnek az egyes haszonállattípusok? – Ilyen és ehhez hasonló állategészségügyi és állatjóléti kérdéseket szabályozó rendeleteket hagyott jóvá a kormány, s ezzel Szlovákia a társult országok élvonalába került az elfogadott rendeletek számát tekintve.

A kormányülést követoen Simon Zsolt földmuvelésügyi miniszter beismerte, hogy tárcáját korábban gyakran érte bírálat a jogharmonizáció tempója miatt, ám szavai szerint ezeket a rendeleteket – mivel szorosan összefüggnek – csak egyszerre lehetett elfogadni. Mára a szaktárca ledolgozta lemaradását, az állategészségügyi témakörbol már csak kettot kell elfogadni, eloreláthatólag szeptemberre elkészülnek a növény-egészségügyi témakörrel kapcsolatos rendeletek is. Elmondta: a korábbi bírálatokból okulva átnézették a mintegy 2200 oldalas paksamétát a brüsszeli szakértokkel, de azok semmilyen kivetnivalót nem találtak.

„Nem vagyok két lábon járó lexikon” – válaszolta a miniszter az anyag terjedelmére hivatkozva az újságírók olyan „technikai jellegu” kérdéseire, mint például, milyen ketrecekben kell majd a csirkéket tartani, illetve megfelel-e a jelenlegi tenyésztési technológia az uniós szabványoknak. Lapunknak megerosítette, hogy most – például a SAPARD-program forrásainak felhasználásával végzett modernizáció keretében – már olyan ketreceket szerelnek be a termelok, amelyek minden EU-normát figyelembe vesznek. Szavai szerint nincs összesített adat vagy megbízható becslés a többletköltségekrol, és az összes rendeletet nem is kell az EU-csatlakozás napjáig teljesíteni. (gyor)

Kagylótenyésztésbol elégtelen

Simon Zsolthoz hasonlóan a többi miniszter sem két lábon járó lexikon, csak kevesüknek volt fogalma arról, mire bólintottak rá, amikor a földmuvelésügyi miniszter mintegy méter magas iratkötegérol szavaztak. Az egyik rendelet például a kagylókról szól, és Eduard Kukan arra a kérdésre, tudja-e, hogyan kell kagylót gyujteni vagy tartani, csak elnevette magát, s viccnek vélte a kérdést. Rudolf Chmel is értetlenül nézett, amikor a kagylókról faggatták. Zavarában csak annyit mondott: „Tudják, kicsit késobb érkeztem, nem volt idom átnézni.” Mint kiderült, fogalma sem volt, mirol volt szó – ez jellemezte a legtöbb tárcavezetot. (sza)