A hatóságok a zimonyi klánt gyanúsítják

Rendőrök és virágok. Fegyveresek a szerb kormány székháza előtt, ahol tegnap is belgrádiak ezrei rótták le kegyeletüket az agyonlőtt Zoran Djindjics miniszterelnök emléke előtt. (Reuters-felvétel) A szerbiai parlament tegnap rövid gyászülést tartott a meggyilkolt miniszterelnök emlékére. A központi emlékrendezvényen Cedomir Jovanovics, a Demokrata Párt frakcióvezetője azt mondta, Djindjics néhány héttel ezelőtt megfogalmazta saját politikai testamentumát. „Lőhettek rám, meg is gyilkolhattok, de az ország tovább fog élni, és legyőzi azokat a problémákat, amelyekkel ma szembesülök” – idézte Jovanovics a meggyilkolt kormányfő nemrégiben elhangzott szavait.

RENDKĺVÜLI RENDSZABÁLYOK

A belgrádi sajtó részletesen tájékoztatta a lakosságot a rendkívüli állapotra vonatkozó rendszabályokról, amelyek korlátozzák az emberi és polgári, illetve a szabadságjogokat. A terrorizmus elleni harcba bekapcsolódik a katonaság, a belügyi szervek előállíthatják és bírósági végzés nélkül 30 napig fogva tarthatják azokat, akik veszélyeztetik a polgárok vagy az állam biztonságát. Az elfogott személyeknek nincs joguk igénybe venni ügyvédet. A belügyminiszter korlátozhatja vagy betilthatja a polgárok szabad mozgását, a bírósági engedély nélkül figyelmen kívül hagyhatja a levelezés és más kapcsolattartási formák titkosságát. Tilosak a tömegdemonstrációk és a sztrájkok. A médiumoknak a hivatalos közlemények közzétételére és tényszerű jelentésekre kell korlátozniuk tudósításaikat, tartózkodniuk kell mindenféle találgatásoktól, jóslatoktól és elemzésektől.

HÁROM MERÉNYLŐ VOLT

Hárman vettek részt Djindjics meggyilkolásában, és bár őket még nem fogták el, a rendőrség őrizetbe vett közel negyven személyt, aki kapcsolatban áll a kormányfő elleni merénylettel összefüggésbe hozott úgynevezett zimonyi klánnal. Milan Obradovics belgrádi rendőrfőkapitány szerint a merénylők sárga színű jelzésekkel ellátott kék zubbonyt viseltek, egyiküknél távcsöves puska, a másik kettőnél pisztoly volt. A rendőrfőkapitány megerősítette: a kormány épületének tőszomszédságában, tőle mintegy 100–150 méterre található épület második szintjéről adták le a lövéseket. Obradovics szerint a közel negyven letartóztatott személy közvetve vagy közvetlenül is kapcsolatba hozható a zimonyi klánnal, néhányuk tagja a bűnbandának. Mint hangsúlyozta, a bűnszövetkezet tagjainak többsége szökésben van, az ország egész területén folyik utánuk a hajtóvadászat, a rendőrség átkutatta lakásaikat.

KI MILORAD LUKOVICS LEGIJA?

A szerb kormány még szerda este olyan közleményt adott ki, amelyben Milorad Lukovics Legiját nevezte meg a merénylettel gyanúsított zimonyi bűnszövetkezet vezetőjeként. A klán mintegy kétszáz tagot számlál, s a közlemény felsorolta két tucat főkolomposát, akiknek a fényképét tegnap közzétették az országos napilapok.

Milorad Lukovics a hírhedt elitrendőrség, az úgynevezett vörös sapkás osztag egykori parancsnoka. Legija Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök utolsó támasza volt a 2000 októberi demokratikus fordulat idején, de szembefordult az önkényúrral és a nép oldalára állt. Legiját 2001 tavaszán menesztették az alakulat éléről, a kulai és belgrádi éjszakai szórakozóhelyeken történt botránysorozat miatt. A kormányközlemény felsorol számos gyilkosságot és gyilkossági kísérletet, amelyet a Legija vezette zimonyi bűnbanda követett el: egyebek közt Ivan Stambolics volt szerb elnök elrablását és meggyilkolását, Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke ellen elkövetett budvai merényletet, egy tucatnyi emberrablást és több mint ötven Szerbia-szerte elkövetett gyilkosságot. Szembetűnő, hogy a kormánylistán csupa olyan gyilkosság és bűntett szerepel, amelyekről egy másik bűnbanda, az úgynevezett surcini klán vezetője, Ljubisa Buha Cume tájékoztatta a nyilvánosságot. Cume a múlt év végén külföldre szökött, miután a zimonyi bűnbanda levegőbe röpítette útépítő vállalatát és elrabolta feleségét. A bűnbánó klánvezér ismeretlen külföldi tartózkodási helyéről a sajtó útján azt üzente Dusan Mihajlovics szerb belügyminiszternek, hogy kész vallomást tenni a zimonyiak, és főleg Legija ellen, s részletesen be tud számolni minden merényletről és emberrablásról.

FOLYTATÓDHAT A REFORM

Sem Mikuláš Dzurinda, sem Pavol Hrušovský nem hiszi, hogy a Djindjics-gyilkosság komolyabban megváltoztatná a szerbiai átalakulási folyamatot, de a kormányfő elképzelhetőnek tartja, hogy a tragikus esemény némileg lelassítja a reformokat. (m, t, ú)