Közeleg az influenzajárvány

Egyelőre azonban Szlovákia az influenza elleni oltás tekintetében ugyancsak hátul kullog. A beoltottak aránya alig haladja meg a 3 százalékot. Ettől alacsonyabb értéket, a fejlődő országokon kívül, csak Lengyelországban mutattak ki. Összehasonlításképpen az Amerikai Egyesült Államokban a lakosság 23 százaléka oltatta be magát, míg Hollandiában a 16 százalékuk szúratta be az oltóanyagot. Amiben nem maradtunk le a többi országhoz képest, az a megbetegedések száma. Tavaly 1,7 millióan estek át rajta, miközben az esetek 6,7 százalékánál komolyabb komplikációkkal kellett szembenézniük a betegeknek. Az elmúlt szezonban a járvány februárban és márciusban érte el a tetőpontját. Tízen nem élték túl a betegséget, közülük egy sem volt beoltva.

Tavaly sokakat térített el az oltástól néhány hazai média ellenkampánya, amelyben az oltás veszélyeire hívták fel a figyelmet. Különösen nagy vihart kavart Juraj Štofko, a pozsonyi egyetemi kórház egyik főorvosának a nyilatkozata. Štofko szerint az oltás veszélyes, és jelentős egészségügyi komplikációkkal járhat, ami egyes esetekben akár halállal is végződhet. Mindezt azzal magyarázta, hogy szervezetünk az oltóanyagot idegen anyagként fogja fel és ellenanyagot termel. Ez azonban károsíthatja az idegrendszert, gyulladásokhoz és egyes esetekben bénuláshoz is vezethet. Štofko három olyan esetet is felsorolt, amikor az egészségügyi problémák egyértelműen az oltásra vezethetők vissza. Az egészségügyi miniszter által megbízott szakcsoport ugyanakkor arra az eredményre jutott, hogy a Štofko által említett esetek egyikénél sem állapítható meg összefüggés az oltás és a betegség között. A betegek idegrendszeri problémái szerintük korábbra vezethetők vissza. A regionális orvosi kamara tanácsának a jövő héten kellene összeülnie, hogy végleges döntést hozzon.

Štofko ennek ellenére máig kitart a véleménye mellett, azt állítva, hogy több olyan páciense is volt, akinél összefüggésbe lehet hozni az oltást és a megbetegedést. Ő sem állítja azonban, hogy senkit sem kellene beoltani. Szerinte az idősebbeknél, a szív- és tüdőbetegeknél, vagyis azoknál, akiknél a magasabb láz az életüket veszélyeztethetné, az oltás indokolt. Nem ajánlja ugyanakkor a fiatal és egészséges emberek oltását. Szerinte az oltás érdekében folytatott kampány mögött egyértelműen gazdasági érdekcsoportok állnak.

A szakemberek többsége azonban továbbra is azt állítja, hogy az influenza elleni legbiztosabb védekezésnek az oltás számít. Abból a tíz emberből, akik tavaly belehaltak a betegségbe, négynek az életét megmentette volna, ha korábban beoltatja magát – állítja Zuzana Krištúfková, az állami egészségügyi intézet epidemiológiai osztályának vezetője. Az orvosok arra hívják fel a figyelmet, hogy az előző évekkel szemben idén minél hamarabb be kellene oltatnunk magunkat. Gyerekek esetében fél éves kortól lehet beadni a vakcinát, miközben az oltóanyaghoz 180-200 korona körüli összegért juthatunk hozzá a gyógyszertárakban. Az oltás ingyenes a 65 éven felülieknek, a krónikus légúti, szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedőknek. Hatása az oltást követő egy-két héten belül érvényesül, a páciens korától és immunrendszerétől függően. Az oltóanyag mellékhatásai között a szakemberek elsősorban a lázat, émelygést, fejfájást, izületi fájdalmakat és az izzadást említik. Ezek azonban egy-két napon belül gyógyítás nélkül elmúlnak. (s, mi)