A náthával is könnyen összetéveszthető

A korán beköszöntő ősz, az esős, nedves időjárás hatására sokan betegednek meg felső légúti hurutban. A hirtelen bekövetkező hőmérsékletcsökkenés, az egy-egy testrészt érintő helyi lehűlés következtében – gondoljunk csak a beázott cipőre, nedves felsőruházatra, vagy akár a megázott hajra – az ember úgy érzi: rögtön szétdurran a feje, nem kap levegőt, s állandóan „trombitálnia” kell. A gyerekek szeptemberi óvoda-, és iskolakezdésével járó összezártság a nátha másik melegágya. A felső légúti betegségekről köztudott, hogy cseppfertőzéssel terjednek, ezért elengedhetetlen az alapvető higiénés szabályok betartása.

A nátha tünetei könnyen összetéveszthetők egy másik megbetegedés, az influenza tüneteivel. Az influenza – amelynek okozója az A, B vagy C vírus – leginkább a tél végén jelentkezik, a panaszokat végtagi fájdalom, borzongás, hidegrázást követő magas láz is szaporítja. E vírusok igen változékonyak, így hiába alakul ki a szervezetben az adott vírus „emlékképe”, az időről időre új köntösben támadó influenza védtelen szervezetet talál. Az oltóanyag mindig csak az éppen elterjedt vírus ellen hatásos. Nátha esetén egyenletes, meleg környezetet kell biztosítani a betegnek, célszerű kerülni a közösséget, ami elsősorban a még egészségesek védelmét szolgálja. Fontos a nyálkahártyák kiszáradásának megakadályozása, ez bőséges folyadékbevitellel és orrcseppek használatával oldható meg. Érdemes mézes hársfateát inni, amelynek hurutoldó hatása van. A nem túl gyakran jelentkező és nem túl magas láz csillapítására is szükség lehet. Nemcsak betegség esetén, hanem megelőzés céljából is fontos a friss gyümölcsök és zöldségek, vagy a vitamintabletták, elsősorban a C vitamin fogyasztása. Antibiotikum adása nátha esetén nem indokolt, kivéve a baktériumok által okozott esetleges fertőzéseket. Ez azonban ritkán fordul elő, és kezelése egyértelműen orvosi feladat. (s, t)