Kötelező lesz a bio üzemanyag

Feltételezhetően ennek a célnak az eléréséhez nagy lökést ad majd az az előírás, amely jövő év elejétől az üzemanyaggyártók számára kötelezővé teszi, hogy az összes kőolajszármazékú üzemanyaghoz legalább 5 százalék mennyiségben növényi alapanyagokból származó ún. bio üzemanyagot keverjenek.

A biodízel ugyanis gyakorlatilag ugyanolyan energetikai értéket képvisel mint a kőolajból származó üzemanyag, ráadásul vegyi tulajdonságai alapján nem minősül veszélyes anyagnak, ami a szállításnál és a raktározás során is előnyösebb. A növényi olajszármazékok egyúttal a környezet szennyezése szempontjából is jóval kevesebb veszélyt jelentenek, mivel ezek az olajszármazékok a talajban rövid idő alatt, mintegy 3 hét alatt teljesen lebomlanak, s nem jelentenek külön terhet a környezetkárosítás szempontjából.

Mint ismeretes, olajat mintegy 300 különböző fajta növényből lehet kinyerni, a legismertebbek a repcéből, szójából, napraforgóból, olivabogyókból, kókuszdióból stb. sajtolt olajok, amelyeket azonban a motorokban való felhasználás érdekében észterifikációval kell, hogy módosítsanak, az így nyert metilészter már a kőolaj alapú üzemanyaghoz is hozzákeverhető, a motor teljesítményét gyakorlatilag nem befolyásolja, sőt az üzemanyag égésekor keletkező káros anyagkibocsátás mértékét is csökkenti. Az észterifikálás melléktermékeként nyert glicerin pedig a szappangyártás egyik alapanyaga, vagy egyéb termékek gyártásához is felhasználható.

Szlovákiában a feltételezések szerint több mint 400 ezer hektár olyan mezőgazdasági terület van, amelyeken a talaj fertőzöttsége miatt az élelmiszergyártásra használt alapanyagok nem termelhetők, ezeket a területeket viszont a biodízel alapanyagának termesztésére ki lehetne használni. Az előzetes számítások szerint csaknem félmillió tonnányi hagyományos kőolaj alapú üzemanyag felhasználását lehetne így kiváltani. Nálunk az elmúlt évtized végén összesen hét biodízel előállítására alkalmas gyártóegységet létesítettek, amelyek évente összesen 5500 tonna növényi alapanyagú üzemanyag előállítására voltak képesek. Egyelőre ugyan a biodízel előállítási költsége még magasabb a hagyományos üzemanyag előállításánál, de az észterifikáció költségeit fokozatosan fedezni lehetne a melléktermékként keletkező glicerin értékesítéséből származó bevételekkel. Hazánkban a repceolaj további feldolgozása mellett az egyéb nem hagyományos energiaforrások pl. a biogáz, a szalma és a faforgács ezirányú kihasználásának is vannak esélyei. A repcetermesztés e célból való felfuttatásának támogatása vélhetően komoly lökést és jelentős pénzforrást is nyújthatna a termelőknek és az egész ágazat versenyképességének esélyeit is növelné.

S noha az újrafelhasználható energiaforrások alkalmazása terén nemzetközi szerződések révén mi is érdekeltek vagyunk a környezetkímélő technológiák és energiaforrások felhasználásának fokozásában, a kormányprogramban és a folyamatosan fenntartható fejlődés nemzeti programjában megszabott célkitűzések gyakorlati végrehajtásában azonban egyelőre nem sokat léptünk előre. Ugyanakkor az EU, illetve a környező országok az utóbbi években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre ezen a területen. Lengyelországban például cseh közreműködéssel 50 ezer tonna éves kapacitású repce-olajfeldolgozó üzemet létesítenek, Csehországban 70 ezer tonnányi biodízel előállítására megfelelő kapacitással rendelkeznek, ennek megfelelően a repce vetésterülete az utóbbi évtizedben 105 ezer hektárról több mint 300 ezer hektárra növekedett. Növelték a metilészter előállítását Németországban és Franciaországban is. (yl)