Korrupciós botrányok a XIX. téli olimpián

Az ellentmondások olimpiája volt ez, váratlan fordulatokkal, szabálytalanságokkal. Voltak olyan versenyzők, akiktől elvették az aranyérmet, s olyanok is, akik utólag kapták meg. Sem a magyar, sem a szlovák küldöttségnek nem sikerült érmet szereznie. 

Botrányos kezdés

Az 1995-ös évben Budapesten jelölték ki a következő téli olimpia helyszínét. Már az eseményt megelőző időszakban is korrupciós botránytól volt hangos a sajtó: 1998 novemberében kiderült, hogy a szervező bizottság tagjai különböző ajándékokkal vesztegették meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság képviselőit, s ezeknek köszönhetően nyerte el Salt Lake City a téli játékok rendezési jogát. 
 

Van, aki utólag kapja, s van, akitől elveszik…

Hatalmas port kavart, amikor kiderült, hogy a műkorcsolyázók páros versenyében az egyik pontozónő részrehajló volt. A versenyt az orosz Anton Sziharulidze és Jelena Berezsnaja nyerte szoros csatában: öt pontozó mellettük voksolt, négy pedig a kanadai Jamie Sale és David Pelletier párosa mellett. Miután bebizonyosodott, hogy a pontozás során szabálytalanság történt, a kanadaiak is aranyérmet kaptak. Az ezt követő világbajnokságon már egyik páros sem indult, s a kanadaiak vissza is vonultak. Az eset után a pontozási rendszeren drasztikus változásokat eszközöltek. 

Doppingvétségektől sem volt mentes ez az olimpia: miután a spanyol színekben versenyző Johann Mühlegg harmadik aranyérmét is megnyerte, a doppingteszten EPO-hoz hasonló doppinganyagot találtak a vérében. Az utolsó érmét rögtön elvették, a másik kettőt még a további vizsgálatok eredményéig megtarthatta. Rajta kívül az orosz Olga Danyilova aranyát és Larissza Lazutyina egy aranyát és két ezüstjét ugyanilyen körülmények között vették el.

Az a bizonyos szerencse

A hazaiak nagy kedvencének számított a short trackes Apolo Anton Ohno, aki nem akármilyen versenyzést vitt véghez ezen az olimpián. Az első versenyszámában, 1000 méteren egészen az utolsó kanyarig az élen állt, ám ekkor egy hatalmas bukás után, csupán az egyik lábát benyújtva tudott célba érni, s így lett az övé a második hely. A verseny érdekessége, hogy a győztes az ausztrál Steven Bradbury lett, aki szinte végig az utolsó helyen haladt. Ohno második számában, 1500 méteren ennél jóval szerencsésebb volt: a dél-koreai Kim-Dong Szungot akadályoztatásért kizárták, így az amerikai nyerte az aranyérmet. 

A nagy siker előszele

A magyar küldöttség huszonöt sportolója huszonöt versenyszámban állt rajthoz, de érmet nem sikerült szerezniük. Legjobb helyezésüket Sebestyén Júliának köszönhették, aki a műkorcsolya női egyéni számában nyolcadikként zárt. A magyar sportolónő pályafutása során összesen négy olimpián szerepelt – ez rajta kívül egyébként csak Sonja Henie-nek sikerült –, s legjobbját éppen itt, Salt Lake City-ben érte el. Ezt követően is megtartotta remek formáját: a 2004-es budapesti rendezésű Európa-bajnokságon első magyar nőként Európa-bajnoki címnek örülhetett.

A szlovákoknak sem sikerült éremmel zárnia ezt az olimpiát. A 2000-es szentpétervári világbajnokságon ezüstérmet szerző férfi jégkorong-válogatotthoz fűzték a legnagyobb reményeket. Csapatukban azonban csupán néhány NHL-játékos szereplését engedélyezték, akik ráadásul az előző napi bajnoki mérkőzéseik után, fáradtan érkeztek. A szlovákok már az előszakasz első mérkőzésén vereséget szenvedtek a németektől. A folytatás sem sikerült sokkal jobban: a lettek ellen egy döntetlen, majd az osztrákok és az oroszok elleni vereség véglegesen eloszlatta a siker reményeit. Az utolsó mérkőzésre újabb NHL-játékosok érkeztek – segítségükkel 7:1-re tudták legyőzni a franciákat, s megszerezték a 13. helyet. Ez az eredmény kellően rámutatott a játékrendszer abszurditására is, hiszen három hónappal később a szlovák csapat nyerte az aranyérmet a göteborgi világbajnokságon. 

RÁKÓCZA KLAUDIA