Kiszántják az őszi vetésű vírusos gabonát

Pozsony. Egyelőre a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet (ÚKSUP) szakértői sem tudják, hogy milyen károkat, illetve terméskiesést okozhat a gabona törpevírusos, valamint az árpa sárga törpevírusos megbetegedése, amely az idén Szlovákiában is felütötte a fejét. Annyi azonban máris kiderült, hogy a levéltetvek által terjesztett vírusos gabonabetegséget és a fritlégy kórokozóját egész Dél-Szlovákiában, sőt az ország délkeleti járásaiban is kimutatták. A gabonabetegség elsősorban a legkorábban elvetett őszi árpát sújtja, de károsítja az őszi búzát is.

Vladimír Sodoma, az ÚKSUP fajtakísérleti részlegének vezetője lapunknak elmondta: a betegség jelei már ősszel felismerhetők voltak, ám a termelők többsége a szintén levélsárgulással jelentkező lisztharmatra vagy más gabonabetegségekre gyanakodott. Annál is inkább, mert a törpevírusos megbetegedés eddig soha ilyen mértékben nem jelentkezett nálunk, mint az idén. Sodoma szavai szerint a vírusos megbetegedés jelei az állami fajtakísérletek keretében vetett parcellákon is kimutathatók, pedig ezeket megelőzésképpen ősszel és tavasszal is két-két alkalommal kezelték.

„A megtámadott őszi árpát sajnos ki kell szántani. Ha ugyanis a vírust terjesztő levéltetvek a zsenge növényzetet megszúrták, az már nem fejlődik tovább, alacsony növésű marad, legfeljebb bokrosodik” – mondta Sodoma, aki ugyanakkor nem bocsátkozott becslésekbe a károkat illetően. A dunaszerdahelyi regionális agrárkamaránál már elvégezték az előzetes számításokat. Úgy vélik, ha ki kell szántani a járás területén mintegy 940 hektáron termesztett őszi árpát, a talaj kezelése és előkészítése valamint újravetése összesen 19 millió koronás többletköltséget jelent a gazdáknak. A búza esetében úgy tűnik, hogy a járás területén mintegy 3 ezer hektár kenyérgabonát kell kiszántani. Ez, hektáronkénti 14 ezer koronás költséggel számolva, 42 millió koronás többletkiadást jelent – sorolta Patasi Ilona, a regionális agrárkamara igazgatója. Azt azonban még ő sem tudta megmondani, hogy lesznek-e esetleg olyan termesztők is a régióban, akiket ezek a többletkiadások már két vállra fektetnek.

Szlovákia-szerte ősszel 33 ezer hektáron vetettek őszi árpát a mezőgazdasági termelők, míg a korábbi években csak 15-18 ezer hektáron termesztették ezt a növényt. A vetésterület növekedése a sörgyárak sörárpa iránti megnövekedett keresletének köszönhető. Bár a sört, illetve a malátát a tavasszal elvetett árpából állítják elő, a sörgyárak évek óta kísérleteztek olyan speciális őszi árpák termesztésével is, amelyekből kitűnő söralapanyag készíthető. Az eddigi vizsgálatok alapján úgy tűnik, a vírusos gabonabetegség megtámadta a sörárpának szánt őszi fajtákat is.

Mi okozza a vírusos gabonabetegség eddig soha nem tapasztalt mértékű elterjedését? – kérdeztük a szakértőtől. „A betegség elterjedése részben a globális felmelegedés számlájára írható, a legsebezhetőbbnek a korán kikelő árpa és búza bizonyult. A levéltetvek nagymértékű elszaporodását lehetővé tették az árvakelések és az áttelelő gyomok, illetve az, hogy az intenzív növénytermesztést folytató gazdaságok a mélyszántást október végén végzik, a teljes termés betakarítása után. Jelentős fertőzési forrást jelentenek az elhanyagolt erdei utak és árokpartok, ahol jelentősen elszaporodtak a levéltetveket vonzó gyomnövények.”

A környezet elhanyagolása tehát megbosszulta magát – szögezhetnénk le. Ennek némiképp ellentmond Sodoma úr ama kijelentése, hogy értesüléseik szerint Ausztriában is felütötte a fejét a gabona törpevírusos megbetegedése, pedig ott igazán nem látni gyomos gabonatáblát vagy kaszálatlan árokpartot.

Az eddigi felmérések alapján úgy tűnik, hogy az őszi búza kisebb mértékben károsodott, ugyanakkor például a dunaszerdahelyi régióban, amely a kenyérgabona megközelítőleg 10%-át állítja elő, a veszteséget 10-12%-ra becsülik. A kárfelmérést keddig kell elvégezniük.

Mit ajánlanak a termesztőknek – faggattuk tovább az ÚKSUP szakértőjét. „A szakirodalom nem ajánlja a kukorica termesztését a kiszántott parcellákon. Diagnosztikai központjainkban azt javasoljuk a termelőknek, hogy vessenek inkább napraforgót. Ha jó hibridet választanak, kielégítő termést takaríthatnak be belőle” – összegezte Vladimír Sodoma.