Kamattérítés előtérben

# A tavalyihoz viszonyítva mintegy 1,7 milliárd koronával csökkent az agrártárca idei felhasználható költségvetése. A mezőgazdasági termelés támogatására folyósítható 2001-ben rendelkezésre álló 8,95 millárd koronás összeg az idei költségvetésben 7,5 milliárdra csökkent, (természetesen ebbe nem számítanak bele a földművelési tárca erdő- és vízgazdálkodási célokra tervezett kiadásai) egyúttal az előcsatlakozási tárgyalások követelményeinek teljesítése is csaknem 300 millió koronát von el a tárca költségvetéséből. A költségvetési támogatások folyósítását szabályozó minisztériumi rendelet kidolgozásakor tehát elsősorban ebből a tényből kellett kiindulni, állítja Könözsi László földművelési államtitkár, akivel a tárca idei támogatáspolitikai elképzeléseiről beszélgettünk.

Milyen alapelvekre épül az idei dotációs rendszer?

Az idei agrártámogatási rendszer kidolgozásakor a már említett költségvetési megszorítások érvényesítése mellett a hazai agrárpiacon tavaly tapasztalt változások figyelembe vételével továbbra is a hazai ágazati termelés piaci egyensúlyának fenntartására törekedtünk. Mivel az előző esztendőben egyes termelési ágazatokban megváltoztak a termelés jövedelmezőségi viszonyai, az idei támogatási elvekben már ezeket is figyelembe vettük, tehát a tavalyi dotációs rendszerhez viszonyítva néhol csökkentettük vagy megszüntettük a támogatást, néhol pedig növeltük. Továbbra is működik a kompenzációs (kiegészítő) és a kiegyenlítő támogatások rendszere (a kompenzációs támogatások a kvótával megszabott termékekre vonatkoznak – a szerk. megj.). A termelésre folyósítható támogatások meghatározó része már az intenzifikálást célzó termésmennyiségre vonatkozik, kivéve a gabonatermesztést és a zöldségtermesztést, itt még hektárok után jár a támogatás.

Miért?

Számomra is meglepő volt, hogy noha az általunk leadott és elfogadott változatban még a gabonatermesztésre is termésmennyiség után javasoltuk a támogatást, tonnánként 200 koronát, a miniszter úr által aláírt rendeletben azonban már újra a tavalyi forma a hektáronkénti támogatás jelent meg. Természetesen már nem a tavalyi 800 koronás értékben, hanem csupán hektáronkénti 500 koronás támogatás formájában. Kétségtelen, hogy ez a csökkentés elsősorban a gabonatermelő területek termelőit érinti érzékenyen, ugyanakkor szerintem politikailag is hibás döntés, hiszen annak ellenére, hogy a tárca költségvetési csomagja csökkent, tehát logikusan megmagyarázható a csökkentés, a szisztematikus dotációk rendszerében ez nem jelentkezett. Igy végülis a miniszter úr állítása, hogy a kedvezőtlen és a kedvezőbb termesztési adottságú területekre folyósított dotációk közötti egyensúly fenntartását betartja, finoman fogalmazva csorbát szenvedett. A szisztematikus dotációk maradtak a tavalyi szinten, a gabonatermesztés támogatásának lefaragásával viszont az intenzív termesztési területek termelői hátrányba kerültek, hiszen nem titok, hogy ebben a térségben számukra ez az egyik meghatározó ágazat. Noha a gabonatermesztés a legjövedelmezőbb tevékenység, félő, hogy ezáltal megbomlik a viszonylagos jövedelmezőségi egyensúly a kedvezőtlen és a kedvezőbb termesztési adottságú térségek között.

Milyen további új elemeket tartalmaz az idei dotációs rendelet?

A tavalyi rendszerhez viszonyítva egyértelműbbé vált, hogy a pénzbeli támogatások rendszere elsősorban a kamattámogatásokra épül. Ez az elképzelés fokozatosan előtérbe kerül, mert jóval áttekinthetőbb, hiszen már nem csak a dotációs bizottság dönt a pénzek folyósításáról, hanem ehhez szakavatott pénzügyi szakértők, banki szakemberek által kidolgozott elemzéseket is felhasználva hitelekhez folyósít komoly támogatásokat. A hitelkamatok átvállalása révén a termelők működési hitelt akár 2 százalékos kamatlábra is kaphatnak, sőt, a beruházási hitelekhez már 1 százalékos kamatlábbal is hozzájuthat a kérvényező. A szabály, hogy a kérvényezőnek legalább 1 vagy 2 százalékos kamatterhet viselnie kell, a tárca ugyanakkor maximálisan 9 százalékos kamatlábtérítést vállal. Hozzá kell tenni, hogy idén megszűnt a gépek és berendezések vásárlására folyósított közvetlen támogatás, csupán az öntözőberendezések vásárlásához adunk 50 százalékos dotációt.

A gabonatermesztésre járó dotáció csökkenését már említettük, milyen egyéb támogatások csökkentek vagy szűntek meg az idén?

Az idei irányelvekben már nincs szó a sertéshús támogatásáról, a tavalyi 1,50 koronás kilogrammonkénti dotációt eltöröltük. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a sertéstenyésztés jövedelmezősége az év végére jelentősen javult, az értékesítési árak végre eljutottak a világpiaci árszintre, tehát ezen a területen egyelőre nincs szükség külső beavatkozásra. Más a helyzet a marhahús termelése és fogyasztása terén. A BSE következtében a fogyasztás tavaly jelentősen visszaesett. Az ennek következményeként várható esetleges állományleépítést megakadályozandó a tavalyi 2,50 koronáról 4,50-re emeltük a marhahús kilogrammonkénti támogatását. Reméljük, hogy ezzel a lépéssel sikerül megakadályoznunk, hogy a szarvasmarha-állomány ne csökkenjen számottevően. Mivel a tejtermelésben és annak jövedelmezőségében tavaly komoly előrelépés történt, elsősorban a költségvetési megkötések miatt itt 1,15 koronáról 1 koronára csökkent a támogatás. Említést érdemel még az agroturisztikai célokra igényelhető támogatások követelményrendszerének módosítása. Erre a célra csupán olyan tevékenységre igényelhető támogatás, amelyet kifejezetten mezőgazdasági vállalkozás keretében, azzal összefüggésben a vállalkozás telephelyén működtetnek.

A termelők, főleg a magángazdák körében komoly gondot jelent a dotációk igényléséhez csatolt követelmények teljesítése. Tavaly például a megszabott áruforgalom miatt jónéhány magángazda nem kaphatott támogatást...

Nos, az idén ezen a téren is komoly változás történt. A támogatások folyósításának igényléséhez feltételül megszabott éves árbevételi szintet az összes kategóriában felére csökkentettük, sőt azok a magángazdák, akik még ezt az 50 százalékkal csökkentett szintet sem érik el, azok is igényelhetik a támogatást. Elég, ha 5 hektárnál nagyobb területen gazdálkodnak.

Szakmai körökben sok bírálat érte a dotációk folyósításához tervezett módszertani útmutatás követelményeit...

Valóban a támogatáspolitikai rendelethez kiadott módszertani útmutatóban benne volt, hogy aki 3 évre visszamenőleg veszteséges volt, az nem kaphatott volna támogatást. Ez a követelmény azonban ma már nem érvényes része az említett útmutatónak.

Végezetül, a várható EU-csatlakozás fényében hogyan látja a hazai ágazat versenyképességének megőrzését, különös tekintettel a közvetlen támogatások folyósítása körül zajló huzavonára?

A hazai ágazat potenciális lehetőségei és jelentős szintű koncentrációja ellenére, amely kiindulási alapot jelent ahhoz, hogy állni tudjuk a szabaddá tett piaci verseny kihívásait, foglalkoznunk kell azzal, hogy ha mi csak a töredékét, illetve negyedét kapjuk a közvetlen támogatásoknak, hogyan védjük saját belső piacunkat a vámok eltörlése nyomán várható árudömping ellen. Javaslatom szerint, s ez a CEFTA országok agrárképviselői számára is elfogadhatónak tűnik, már most ki kéne dolgozni egy olyan piacvédelmi rendszert, amely ideiglenes védené termelőinket a komoly támogatási háttérrel beáramló árukkal szemben. Elképzelhetőnek tartom egy kétkulcsos áfa-rendszer kidolgozását, vagy valamilyen vámvédelem fenntartását, amely megkülönböztetné a hazai és a külföldi termékeket, de ehhez mindenképpen a társulni kívánó országok együttes fellépésére lesz szükség. (yl)