Ismét károsít a gyümölcsmonília

A gyümölcsök rothadását a monilia fructigena okozza. Nálunk csaknem valamennyi gyümölcsfán előfordul, nagyon elterjedt gombabetegség. Ha a fákon sok a beteg, rothadó termés, akkor a molyok és a többi rágó kártevő elleni védekezésünk volt eredménytelen. Jégverés után is zúzódások keletkeznek a gyümölcsön, ilyenkor is azonnal védekezni kell.

Jelenleg az alma, körte és a birstermésen rovarrágás vagy egyéb sérülés körül gyakran keletkezik rothadó, az almatermésűek moníliájának fertőzésére utaló folt. A betegség a fejlett gyümölcsökön jelentkezik, és mindig az egész gyümölcs rothadását okozza. A rothadó folton később körkörösen okkersárga, 2-3 mm átmérőjű gombakiverődés kézdődik. A gyümölcskocsány elbarnul, a termések legtöbbször lehullnak.

A földre hullott alma, körte később barna, szürkésfekete múmiává aszalódik össze. A fertőzési források tehát a talajban levő gyümölcsmúmiák, ún. álszkleróciumok. Ezek később légmozgással, vagy a víz segítségével a gyümölcsre kerülnek, ott csíráznak és a seben keresztül jutnak a gyümölcsbe. A gyümölcs szövetébe a micélium (gombafonálzat) gyorsan szétterjed, és a gyümölcs felületén körkörösen exogén sztrómák jönnek létre. Ha a gyümölcsök összeérnek, akkor a micélium seb nélkül, a kutikula feloldásával vagy a paraszemölcsön keresztül átkerül a beteg almáról az egészségesre.

A kórokozó elszaporodására mély fekvésű nedves környezetben, sok csapadék után, illetve molykártétel, egyéb rovarrágás, sérülés vagy jégverés után számíthatunk nagyobb mértékben. Tehát leggyakrabban a gyümölcsfertőzés akkor jön létre, ha a konídiumok a sérülés, rovarrágás helyén a gyümölcsbe tudnak hatolni. Vegetációs időben a rovarkártevők elleni védekezés a monília elleni védekezés alapja. Az egészséges gyümölcsöt a kórokozó nem fertőzi.

A kórokozók elleni védekezés érdekében szüret közben és szüret után a gyümölcsmúmiákat haladéktalanul és maradéktalanul semmisítsük meg. A szüret előtti varasodás elleni permetezések a monília ellen is védenek. Az utolsó permetezésre azokat a permetszereket használjuk, melyeknek jó hatásuk van a varasodás és a monília ellen is. Eredményesen alkalmazható gombaölő szerek a következők (tört zárójelben az élelmezés-egészségügyi várakozási időt tüntetjük fel): Efuzin 500 SC (0,12%) /21/, Euparen Multi (0,2%) /14/, Folpan 50 WP (0,2%) /10/, Polyram WG (0,2%) /21/, Shavit F 71.5 WP (0,2%) /14/. Ezek a készítmények jégverés után kipermetezve azonnal megvédik a sérült gyümölcsöt a moníliás fertőzéstől.

Még folytathatjuk a kései almafajták termésfoltosság elleni védelmét. Erre alkalmas pl. a Vuxal Ca (0,5%), Harmavit (0,5%) vagy a Lamag Ca (0,5%). Az utóbbi magas magnéziumtartalmának köszönhetően 10–14 napig serkenti a fotoszintézist, lúgos kémhatása pedig gátolja a gombafonalak fejlődését, ezáltal csökkenhetjük a gombabetegségek (monília, varasodás) elleni védekezések számát. Egészségügyi várakozási ideje nincs, azonban a kezeléseket 7–10 nappal a szüret előtt fejezzük be.

A borszőlőt most a szürkerothadás ellen védjük a következő permetszerek valamelyikével: Hattrick WG (0,3%) /a várakozási idő a borszőlőnél 35 napos/, Euparen Multi (0,3%) /35/, Folpan 80 WDG (0,2%) /35/, Forum SP (0,2%) /35/, Shavit F 71,5 WP (0,2%) /35/, Switch 62,5 WG (0,1%) /35/, Mythos 30 SC (0,25%) /21/, Rovral Flo (0,15%) /14/, Teldor 500 SC (0,1%) /14/. A biológiai készítmények közül a Trichodex (0,2%) /0 nap/ használata ajánlott.

Peronoszpóra esetén rézkészítményekkel védekezzünk. Ügyeljünk az alkalmazott permetszer várakozási idejének betartására.

A zöldségfélék közül a lisztharmat főleg a másodvetésű uborkát, tököt, dinnyét, petrezselymet és a sárgarépát veszélyezteti. A jó egészségi állapot megőrzése érdekében mindenképpen érdemes a következő kénkészítményekkel védekezni: Kumulus WG (0,5%) /3/, Sulika (0,4%) /3/, Thiovit (0,3%) /3/. A Karathane LC (0,05%) várakozási ideje 28 nap. A Lamag Ca (0,5%) levéltrágyával értékes tápanyagokat juttatunk a levélre, lúgos kémhatásának köszönhetően gátoljuk a lisztharmat és egyéb gombák terjedését.

A káposztafélékben most a bagolylepke hernyóinak kártételét kell megakadályozni. Ajánlatos addig védekezni ellenük, amíg a hernyók kicsik és még nem fúrták be magukat a káposztafejekbe vagy a karfiolrózsákba. Ellenük valamint a többi rágó kártevők ellen használjunk környezetkímélő permetszereket: Biobit FC (0,25%), Calyso 480 EC (0,02%), Dimilin 48 SC (0,025%), Nomolt 15 SC (0,06%), Rimon 10 EC (0,05%). A permetlébe adagoljunk tapadószert is, pl. Agrovitalt (0,05%).

Ha a póréhagymát nem takartuk le időben fátyolfóliával, a póréhagymafej-aknázólégy lárvái ellen most permetezéssel védekezhetünk. A felsorolt szerek közül válasszunk: Cyper 10 EM (0,02%) /8/, Diazol 50 EW (0,1%) /7/. A permetlébe adagoljunk tapadást fokozó készítményt.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?