Ismeretlen nyomelemek

Az emberek sokáig azt sem tudták róluk, hogy léteznek, csak szenvedtek a hiányuktól. Manapság már midannyian tudjuk, hogy a vitaminok és az ásványi anyagok nélkül nem őrizhetjük meg egészségünket. Ám ezeknek a nélkülözhetetlen anyagoknak a családja ma is újabb és újabb tagokkal bővül.

A tudomány összefoglalóan mikrotápanyagok néven emlegeti azokat a vegyületeket, amelylekre szervezetünknek csak kis mennyiségben van szüksége, de amelyek mégis nélkülözhetetlenek az egészségükhöz. Előbb a vitaminokról, később az ásványi anyagokról és a nyomelemekről derült ki szerepük, és ma már egyre többen látják be, hogy az úgynevezett étrendkiegészítők formájában tanácsos pótolnunk mindazt, amihez a szervezetünk a nap mint nap elfogyasztott ennivalókból nem jut hozzá. A jótékony hatás azonban csak akkor várható, ha az említett anyagokat a szervezet számára hasznosítható, szerves formában fiogyasztjuk, ugyanis szerveztlen változatuk rosszul szívódik fel, ezért a beszedett mennyiség nagyobb része egyszerűen kiürül testünkből.

Felmerül persze a kérdés, vajon nekünk miért van szüókségünk mesterséges vitamin-és nyemelempótlásra, miközben nagyszüleink nemzedéke jól elvolt kölünféle tabletták, kapsulák nélkül is? Hiányosan étkező, alultáplált emberek azonban a múltban is voltak, sőt, a mostaninál talán jóval nagyobb számban. A döntő ténynező azonban az, hogy az elmúlt néhány évtizedben megváltoztak az életkörülményeink, és az állandó stresszben élő. keveset mozgó, szennyezett levegőt szívó felnőttnek és gyereknek egyaránt jóval nagyobb adag védő hatású vitaminra, makro-és mikroelemre van szüksége. Ugyanakkor megváltoztak (sajnos nem előnyükre) étkezési szokásaink is. A gyorséttermek kínálatából, a sok konzerből, félkész és készételből, a fogyókúrák alacsony kalóriatartalmú menüiből hiányzik egy sor nélkülözhetetlen tápanyag. Előfordul, hogy az egyébként egészségesnek tudott ennivaló sem biztos, hogy az: a amoodern mezőgazdaság termékeiben jóval kevesebb vitamin és ásványi anyag található, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

A mikrotápanyagok listája az utóbbi években tovább bővült. Ilyen, viszonylag új felfedezésnek számít egy vitaminszerű anyag, a karnitin, amely segíti a sejteket a zsírsavaknak energiává történő átalakításban. nagyobb mennyiségre főként akkor van szükségünk belőle, ha erőteljesen dolgoztatjuk izmainkat. Ugyanis nemcsak az energiaszintet növeli, hanem megakadályozza az izomlázat is. A vitaminhoz hasonló anyag a Q 10 is, amelynek felfedezését 1978-ban kémiai Nobel-díjjal jutalmaztak. A vegyületet Q-vitamin, Q 10 koenzim vagy ubiquinone néven is ismerik. Legfontosabb feladata a sejtek „erőműveinek”, a mitokondriumok munkájának támogatása. Itt alakulnak át a tápanyagok energiává, ám ez a folyamat negyvenéves kor fölött segítségre szorul, mert szereveztünkben csökken az említett koenzim szintje. A vizsgálatok szerint a Q-vitamin jó hatással van az ínysorvadásban, a magas vérnyomásban és bizonyos szívbetegségben szenvedők egészségi állapotára.