Visszaszámlálás előtt

A diákhitel összegének államilag meghatározott felső határa jelenleg 20 ezer korona. Michal Mertyňák, a Diáktanács elnöke azt nyilatkozta, a jelenlegi Diákhitel-alap jól teljesíti feladatát. Az oktatásügyi tárca és a gazdasági minisztérium közös megegyezése alapján szeretnék megreformálni a hitelalapot. A gazdasági tárca azzal érvel, hogy a diákhitelek jelenlegi formája nem effektív, nem fedezi a hallgatók szükségleteit. A tárca szóvivője elmondta, a régi Diákhitel-alap azért is megreformálásra kényszerült, mivel nem tudott hitelt nyújtani minden rászorulónak. Bár az is igaz, hogy a felsőoktatásban tanulók nem szívesen adósodnak el azelőtt, hogy munkába álljanak. Peter Papanek, a gazdasági tárca szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a jelenleg életben lévő hitelalap kidolgozatlansága miatt sok visszaélés történt. Olyan diákok vették fel a kölcsönt, akik igazán nem szorultak rá, és a kapott összeget betették a bankba, és a kamatokból bevételhez juthattak.

A Diákhitel-alap már kilenc éve működik, kilenc alkalmazottat foglalkoztatnak. A 2000-es évtől külföldön tanuló egyetemi és főiskolai hallgatók is igényelhetik a hitelt. Mindeddig a Diákhitel-alap mintegy 43 ezer egyetemistának nyújtott hitelt 895 millió korona értékben. A hallgatók már tanulmányaik idején is törleszthetnék a kölcsönt, természetesen az oklevél megszerzése után is megkezdhetik a hitel visszafizetését. A tervek szerint a havi törlesztő részlet nagysága minden esetben a hitelt felvett személy átlagjövedelmének mértékétől függ, és a kormány döntése értelmében nem haladhatja meg annak tíz százalékát. Mind a külföldi példák, mind szlovákiai átlag-életszínvonal alakulása igazolják, hogy ennél magasabb összegű törlesztő részlet kifizetése lehetetlen helyzetbe sodorhatná a hazai hallgatókat.

Előnyét jelentené az új rendszernek, hogy a kölcsönt felvett személyek mindaddig mentesülnének a hitel visszafizetésétől, míg havi jövedelmük mértéke nem éri el a hazai minimálbér összegét. A minimálbér jelenleg 6 080 korona. Erre azért van szükség, mert a pályakezdő fiatalok az esetek többségében alulfizetettek. Elegendő szakmai gyakorlatuk híján a munkáltatójuk igyekszik eleve alacsonyabb összegben megállapítani bérüket.

A jogszabályjavaslat értelmében mentesülnének a kölcsön visszafizetésének kötelezettsége alól az egyetemek azon végzősei, akik tanulmányaik befejezésével a közszférában helyezkednek el, például alap- vagy középiskolai pedagógusként. (he, hn)