V. helytörténeti konferencia Szencen

Ismét érdekes és izgalmas témákba ásták bele magukat a múlt és szűkebb régiójuk iránt érdeklődő szenci diákok.

Ötödik alkalommal tartotta meg helytörténeti konferenciáját a Szenczi Molnár Albert Alapiskola a Szenczi Molnár Albert Gimnáziummal és a Szenci Városi Múzeummal közös szervezésben. Az idei zsűri – Polák Margit, Szanyi Mária, Strešňák Gábor és Korpás Árpád – mellett Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója is ellátogatott a konferenciára.

Kišš Kitti gimnazista a féli iskolafoglalásról tartott rendkívül értékes előadást, majd Éliáš Viktória a szenci tavak keletkezéstörténetéből és turisztikai használatba vételéről villantott fel adalékokat. Bergendi Máté a nagypapája által talált nyitrai levelekből szemezgetett, melyeket Neumann Lajos nyitrai ügyvédnek írt Haifába kimenekített lánya, Zsuzsi.

Tirinda Eszter az Ómagyar Mária-siralmat megtaláló Gragger Róbert családjához való kötődéséről beszélt, Fülöp Lívia a szenci temető érdekes sírköveit mutatta be, Bartos Roland pedig értékes előadásban vázolta fel a szenci hengerműmalom százéves történetét.

Untermayer Ferenc dédnagyapja I. világháborús vitézségéről mesélt, Holocsy Zsóka Zsófia nagymamája falujának, Nemesócsának az emlékeit mutatta be. Tomovics Evelin ismét rendkívül alapos kutatást követően mesélt szülőfaluja, Réte II. világháborúban betöltött szerepéről és a II. világháborúban részt vett falubeliekről, majd Straňák Emma mutatta be a boldogfai gyermekjátékokról készített gyűjtését, végül Strešňák Adél remekelt a szenci Stift történetének bemutatásával.

A zsűri megállapította, hogy minden évben előbukkannak olyan érdekes és izgalmas témák, amelyekre nem számítanak, s amelyek tovább mélyítik művelődéstörténeti ismereteinket e régióról. Köszönhető ez a felkészítő tanárok, Szabó Eszter és Takács Róbert elkötelezett munkájának is. Lelkesítő, hogy minden évben sok fiatal akad, akit érdekel régiója történelme, művelődéstörténete, hagyományai. Megható volt hallani a kilencedikes Mátétól, hogy ha még jövőre is itt maradt volna Szencen, mit dolgozott volna fel…

Aki rájön a kutatás ízére, amely, mint egy történelmi krimi, gyakran egy egyszerű kérdésfelvetéssel kezdődik (Miért vitte szegény fiatalembert a nemtelen női cselvetés a sírba, hogy ezt szülei még a sírkövén is megörökítik?, Miért csak 1942-ig küldte haza Haifából leveleit Zsuzsi a szüleinek?, Hogyan játszották a prickit? Miért égett le a malom?), a megoldáskeresés rabjává válik, és feldolgoz egy művelődéstörténeti hagyatékot. Reméljük, még sok éven át számos érdekesség kerül így a hallgatók elé.