Rendhagyó történelemóra

A diákok sok fontos információhoz jutottak, melyek a pályamunka kidolgozása során a hasznukra válhatnak. A tanár úrtól megkérdeztük, melyik századra vezethető vissza az erődítményrendszer kialakulása. Megtudtuk, hogy a rómaiak már a 2. században, Marcus Aurelius császár idejében felismerték a Duna és Vág összefolyásánál fekvő terület stratégiai jelentőségét. Az ekkor felépülő Leányvár tekinthető a mai erődrenszer alapjának. Egyes feltételezések szerint ebből a korból származik Komárom város elnevezése is, a castrum kifejezésből. S mikor épült az első vár Komáromban?

A honfoglalás idején a mai öregvár területén kezdetleges fa- vagy földvár épült. Ez István király uralkodása alatt továbbfejlődött. A 13. századra annyira kiépítették az erődrendszert, hogy az 1241-es tatárjárás idején az ellenségnek nem sikerült bevenni a várat. A fejlődés ezután még nagyobb ütemben folytatódott.

„Egyesek szerint 1440-ben a várban született V. László király, aki később lefejeztette Hunyadi Lászlót. Én azonban nem osztom ezt a véleményt, úgy gondolom, hogy édesanyja, Erzsébet a város nyugati részében, egy vendégfogadóban szült” – mondta Gáspár tanár úr.

A vár virágkorát Mátyás király idején élte. Bonfini leírásai szerint ekkor építettek át palotává. Mátyás amúgy is szeretett Komáromban tartózkodni, vadászkastélyt tartott fent a később róla elnevezett Mátyás utca közelében. Az 1526-os mohácsi csata után I. Ferdinánd elfoglalta Szapolyaitól a várost. 1528-ban a várat újra várrendszerré erősítette, mivel végvárként szolgált azokban az időkben. Az Öregvár a 16. század második felében épült fel, korszerű ágyúállásokkal felszerelve. Ez már komoly védelmi funkciót töltött be.

A 18. században az erőd elvesztette stratégiai szerepét, ekkor jelentősebb fejlődés nem történt. A napóleoni háborúkig a várat elhanyagolták. A Habsburg császári udvar ekkor Komáromba menekült. Felismerték, hogy a erődrendszert tovább kell fejleszteni, az itt szolgáló katonaság létszámát 200 ezer főre akarták növelni. Ekkor épült fel az Újvár.

A város az építkezések következtében virágzásnak indult, a polgárok meggazdagodtak. Ez a fejlesztés tette lehetővé, hogy az erőd a szabadságharc alatt ismét jelentős szerepet töltsön be.

(A szerzők: Grajczki Márta, Lakatos Anita, Lőrinc Attila)