Régiók a változás kapujában

Kicsiny országunk, Szlovákia, e még fiatal ország is most itt áll a változás kapujában, s nemsokára – május 1.-én – át is lép rajta. Megteszi az első lépéseket az Európához való csatlakozás felé.

Szlovákia egyik fő éléskamrája a Csallóköz. A térség, melynek lakossága főként a mezőgazdaságban dolgozik és mezőgazdaságból él, lévén a nehézipar jelentős része megszűnt, illetve elvándorolt. Sajnos a mezőgazdaság még szervezetlen és túlságosan tagolt az EU-s átlaghoz képest, s az EU jelenlegi tagországai tisztában vannak azzal, hogy a csatlakozó országoknak rengeteg pénzügyi támogatásra lesz szükségük a felzárkózáshoz, hisz tudják, a felzárkózás saját érdekük is egyben. Ennek érdekében az EU térségfejlesztési és felzárkóztatási alapokat hozott létre.

Régiónk nagy esélye a felzárkózásra az EU strukturális alapjaiban van. A négy alapból számunkra csak három értékes és kedvező:

– Fejlesztési Alap (European Development Fund): A régiók közötti egyenlőtlenségeket hivatott csökkenteni.

– Európai Szociális Alap: Uniós foglalkoztatási és szociálpolitikai célok érdekében használható fel.

– Európai Mezőgazdasági Orientációs és Gazdasági Alap: Az EU mezőgazdasági termelésének korszerűsítése érdekében jött létre.

Ha már az alapokról beszélünk, ne felejtsük el a Kohéziós Alapot sem. Ennek célja az összetartás erősítése, a tagállamok fejlődésének harmonizálása, s elsősorban a környezetvédelem és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére hozták létre.

Ezen pályázatok elnyeréséhez remek szakemberek és ügyes szervezők szükségesek, s elsősorban a most végzős közép-, főiskolás és egyetemisták közül kerülnek ki. Ehhez remek iskolarendszer és tanulási lehetőségek szükségesek. Első nagy áttörés a tanulási lehetőségek terén a komáromi Sellye János Egyetem megnyitása a tanulni vágyó érettségizett diákok, és a többi érdeklődő előtt, s mely a lakóhelyükhöz közel, a szülőföldjükön ad lehetőséget a továbbtanulásra. Itt kiemelném a nyelvoktatást és a nyelvtanulást. –Az idegen nyelvek fontosak, főképp az Európai Unióban. Meg kell mutatnunk Európának, hogy a mi tudásunk és munkaképességünk is van olyan jó, ha nem jobb, mint a tőlünk iparilag fejlettebb országokban élőké.

KORLÁTOZÁSOK

Természetesen a csatlakozást követő első pár évben számos korlátozás lép fel irányunkba és a többi csatlakozó ország felé. Megnehezítve mind a munkavállalást, mind a letelepedést. (Az oktatás terén az EU bármely tagállamából érkezett diákot is a választott országban érvényes jogok és törvények illetik meg. Tehát, ha az adott országban tandíjat kell fizetnie a diákoknak, akkor a mása tagállamokból érkező diákoknak is kell. Ellenben, ha az országban nem kell tandíjat fizetni, akkor a külföldi diáknak sem kell.) Kezdetben rengeteg fiatal fog az EU-ban továbbtanulni és munkát vállalni. Ehhez a csatlakozás előtt munkavállalási és továbbtanulási engedélyt is be kell szerezniük. Ez a procedúra a belépés után jóval egyszerűbb lesz, hiszen az unió egyik elve – a munkaerő szabad áramlása – alapján bármely másik tagország állampolgára ugyanolyan esélyekkel vállalhat munkát és tanulhat egy másik tagországban, mint annak saját állampolgárai. Ez nemcsak azonos béreket jelent, hanem azt is, hogy egy állás betöltésekor senkit sem különböztethetnek meg azért, mert egy másik tagállamból jött. Persze ehhez ugyanazon szakképesítési, nyelvi és egyéb feltételeknek kell megfelelni, mint amelyeket az állam saját állampolgárai elé állít. Néhány ország, például Ausztria és Németország attól tartva, hogy a bővítés után a frissen csatlakozott tagállamok állampolgárai elözönlik a munkaerőpiacot a magasabb bérek reményében. Ezért a csatlakozási tárgyalások során sikerült elérniük, hogy a csatlakozás után egy átmeneti időszakra a jelenlegi tagállamok korlátozzák az új tagállamokból jövő munkavállalást. Cserébe a csatlakozó országok is jogosultak velük szemben ugyanilyen korlátozásokat bevezetni. Ám a legtöbb tagállamban azonos feltételek illetik a csatlakozó tagállamokat is. Az ilyen munkavállalók és diákok segítségére hozták létre az Európai Munkaügyi Szolgálatot (European Employment Servise – EURES), melynek honlapján (http://europa.eu.int/eures) keresgélhetünk az állásajánlatok között, megtudhatjuk, hogy milyen papírok szükségesek a munkavállalásoz, de akár saját önéletrajzunkkal is bejelentkezhetünk a rendszerbe.

MUNKA ÉS TANULÁS AZ EU-BAN

Tehát a mi kistérségünkből az unió tagállamaiban munkát keresni és tanulni vágyó elinduló diákok és emberek egyenlő esélyekkel néznek szembe, de ehhez remek végzettségre és nyelvtudásra van szükségük. Tehát még több iskolát kell nyitnunk, vagy a meglévőket támogatnunk és fejlesztenünk, hogy bekerülhessünk az európai szellemi élvonalba, s ha sok tanult ember dolgozik majd térségünk fejlődésén és az életszínvonal javításán, könnyebben elérjük azt, s a kivándorlás is megállítható és visszafordítható lesz.

A Csallóköz – mint Szlovákia éléskamrája – folyamatos, ütemezett átalakításon kell, hogy átessen, és ezzel versenyképesnek és színvonalasnak kell lennie a piacokon. Ezen felül remek kiránduló és üdülőhelyek találhatók itt, melyeken az idegenforgalmi hálózat kiépítése és egy nagy, jól működő szervezett hálózattá való kiépítése rengeteg új munkahely létesítésének lehetőségével kecsegtet, hisz ne feledjük, az emberek szeretik az új, ismeretlen dolgokat és tájakat felfedezni. Mint tudjuk, Csallóköz a Duna mellett terül el. A Komárom–Pozsonyt összekötő vasút és autóút kiépített, de ahhoz, hogy a turizmus fellendüljön, a Duna töltése mellett egy Komárom–Bős kerékpárút kiépítésében látom a megoldást. A kerékpár szerelmesei megismerhetnék a Duna mellett elterülő kis falvak látványosságait, betérhetnének egy-egy családias kispanziókba megpihenni, továbbá sátorozási és sportolási lehetőségek is rendelkezésükre állnak. S már csak a remek szolgáltatások mellett egy jól kitalált reklámkampány szükséges a turista tömegek idecsalogatásának érdekében.

Szlovákiának és ezzel a Csallóköznek remek esélyei vannak a föllendülésre, melyeket nem szabd elszalasztani, ki kell aknázni. Ebben nekünk, fiataloknak jut majd az a szerep, hogy új, merész ötleteinkkel elindítsuk a folyamatok kerekét, s ennek olajozásaképpen kiharcoljuk az EU-s támogatásokat. Elsősorban az interneten figyeljük a kiírt pályázatokat, hogy ezek által is hamarabb érjünk célba.