Pedagógusfa az előcsarnokban

Búcsi Teréz hat éve áll a muzslai tanintézmény élénCsuport István felvételeMinden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy az iskola gazdag hagyományokkal és kitűnő eredményekkel büszkélkedhet: Muzsla december második vasárnapján megünnepelhette fennállásának 90. évfordulóját. „Köszöntjük mindazokat, akiket hazahívott a harangszó, és azokat is, akik el sem hagyták a szülőfalujukat” – szólt Búcsi Teréz. A tanintézmény igazgatónője az ünnepi szentmise után a helyi kultúrházban köszöntötte a vendégeket, köztük a családjával együtt Muzslán élő Farkas Iván parlamenti képviselőt, Szigeti László, Szigeti János parlamenti képviselőket, továbbá Pék Lászlót a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökét. A vendégek közt volt Drapák Károly polgármester és a környező települések polgármesterei, valamint Burián László esperesplébános.

Arany bizonyítványok

Az ünnepi gálaműsorban nemcsak az iskola mai diákjai léptek fel, hanem sok régi diák – kiváló szavaló, színész, népdalénekes. A rendezvény meglepetéseként és egyben fénypontjaként, átadták az arany bizonyítványokat azon muzslai öregdiákoknak, akik 1916 és 1926 között születtek. Szám szerint ötvenkét egykori diák kapta meg ezt a nem mindennapi elismerést. Muzslán 1910-től összesen 2845 tanuló sajátította el a betűvetést. Külön tisztelettel köszöntötték az emléknapon Pajor Jánost, az intézmény egykori pedagógusát. A ma már 93 éves János bácsi meghatotta a közönséget, amikor őszintén kijelentette: minden éjjel végigálmodom a falut, annak minden utcáját…

Fogadták az egykori tanítványokat

Sikerült megszólaltatnunk Budai Imre bácsit is, az egyik aranybizonyítványost, aki a mai napig Muzslán él. Együtt léptünk be az iskola kapuján, és ő a meghatottság könnyeivel küszködve nézett végig a folyosókon és a feldíszített tantermeken.

Az alapiskola ezen a napon tárt kapukkal fogadta az egykori tanítványokat és pedagógusokat. Buják Vince tardoskeddi fafaragó és kosárkötő mester, a Magyar Kultúra Lovagja pedagógusfát faragott egy szilvába oltott sárgabarackfából. Alkotása ezúttal is nagy sikert aratott, éppúgy, mint a Gyökerek nevet viselő faragvány, amely arra emlékezteti majd a mai és öreg diákokat, hogy gyökerek nélkül nem érdemes. Pál apostol Rómaiakhoz írt leveléből is kiderül: „Nem te hordozod a gyökereket, hanem a gyökerek téged”.

Mindig lehet és kell újra kezdeni

„Ma, csaknem harminc év után, másként látom egykori iskolámat. Neki köszönhetően nemcsak a negatív számokat tanultam meg, lettem barátságban a kemény és lágy i-vel, hanem példaképekre is leltem. Olyan tanítókra, akik – jóllehet ezt nem is tudják – szinte minden nap velem vannak. Jóban és rosszban. Egyiknek a kitartását csodáltam, a másiktól azt tanultam, mindig lehet és kell újra kezdeni, a harmadik az anyanyelv csodálatos világát mutatta meg, s a más anyanyelvének a tiszteletét oktatta belém. Mennyi érték az ódon falak között! Legyenek, akik továbbviszik valamennyit!”

(Slezákné Kovács Edit az Új Szó lapigazgatója, a muzslai alapiskola egykori diákja írta ezeket a sorokat a jubileumi emlékkönyvbe)