Párkányi gimisek A lovasíjászon

A lovasíjász című filmet sokak szerint túlzott előzetes reklám előzte meg, miszerint ezt a filmet minden magyar embernek látnia kellene.

Kaszás Géza rendező közel három éven át vett fel jeleneteket, életképeket Kassai Lajos lovas tanyáján. Nem egy kirakatfilmet akart készíteni, hanem az évek során minden évszakban megragadott néhány mozzanatot, így a film valójában úgy néz ki, mint egy mozaik. Ezekből a mozaikokból rakhatja össze a néző azt a képet, amit Kassai Lajos az életfilozófiájának tart.

A gimisek már ismerik a magyarság történetét; a magyar- és a történelemórákon tanultak őseink hadviseléséről, életmódjáról. A filmből viszont megismerhették azt, ami a tankönyvekből hiányzik. Ez nem pusztán dokumentumfilm, nem is magyar- vagy történelemóra, sem etika vagy művészettörténet óra, hanem a tanórai hangulatot mellőzve mindezek ötvözete. Kassai Lajos szerény magabiztossággal fogalmaz meg olyan gondolatokat, amelyek egyetlen mondatba foglalva rakják helyre az egyes tévhiteket a magyarság ezeréves múltjáról, mindezt a mai fiatalok és kevésbé fiatalok számára is elfogadható, érthető stílusban. Nem kíván kiforgatni semmi eddigi hitet vagy tévhitet őseinkkel kapcsolatban, viszont huncut mosollyal utal a finnugor–magyar rokonság abszurditására. Nem kívánja ráerőltetni a nézőre saját elképzelését eredetünk történetére vonatkozóan, csupán a harcművészete, a lovasíjászat kapcsán utal olyan dolgokra, amelyek más megvilágításban mutatnak rá a magyarság múltjára. Kassai Lajos lovasíjászata mára világméretű sporttá vált, 34 országban vannak követői, illetve áll kapcsolatban más lovasiskolákkal. Saját lovastáborába a 15 hektáros telkén fiatalok tucatjait fogadja be egy-két hétre, és neveli a sokszor nevelhetetlennek tartott gyerekeket is. Laikusként a mai pedagógia hiányosságaira is rámutat, de ezt sem bántón teszi, csak megjegyzi, mit kellene másként tenni az iskolákban.

A mai fiatalok többsége eseménydús, pörgős filmekhez szokott. Diákjaink eleinte nem tudták hová tenni a film nyújtotta információkat, gondolatokat. Habár hat év felettieknek szánta a rendező a filmet, véleményünk szerint ehhez még hozzá kellene tenni egy évtizedet. Igaz, Kassai Lajos lovastáborában hat év az alsó korhatár, de nem minden gyerek képes ezt az életfelfogást ebben a korban elfogadni. Hogy megértsék,még mindig szükség van a jó pedagógusra, aki megismerteti tanítványaival ezt a fajta életfilozófiát is, az ismeretanyagot közvetítő tankönyvszerűt is, és megpróbálja ötvözni őket, hogy a tanítványai maguk jöjjenek rá az összefüggésekre és az eltérésekre, mai világunk fonákságaira, a történelmünk, őseink örökségének határtalan gazdagságára.

Dr. Csicsay Károly

a Párkányi Gimnázium tanára