Objektívebb értékelés

A legfontosabb változásokról, az új érettségi rendszer előnyeiről és esetleges hátulütőiről Kustyán Ilonával, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatóhelyettesével beszélgettünk. A gimnáziumokban az eddigi négyről ötre növekszik az érettségi tárgyak száma. A diáknak kötelezően érettségiznie kell magyarból, szlovákból, egy idegen nyelvből, egy természettudományi tárgyból (pl. matematika, fizika, kémia) és egy további, az általános műveltségi tantárgyakat felsoroló, központi listáról kiválasztott tárgyból. „Ha a diák például olaszból vagy pszichológiából szeretne érettségizni, de ezeket a tantárgyakat az adott iskolában nem oktatják, vagy csak alacsony óraszámban, akkor a kerületi tanügyi hivataltól kérheti, hogy jelöljön ki számára egy iskolát, ahol érettségi vizsgát tehet ezekből a tárgyakból” – magyarázta Kustyán Ilona.

TOVÁBBI VÁLTOZÁSOK

További változásnak számít, hogy ezentúl legkevesebb egy tantárgyból kötelezően emelt szintű érettségi vizsgát kell tennie a diáknak. „A rendszer kidolgozói tételesen felsorolják, hogy melyik tantárgyakból lehet emelt szintű érettségit tenni, és melyikből nem. Megszabták azt is, hogy a négy év alatt hetente öszszesen hány órában kell látogatnia a diáknak azt a bizonyos tárgyat, amiből emelt szintű érettségit kíván tenni. Az angol és a német nyelv esetében például ez az óraszám a 24, aki viszont alapfokú érettségivel is megelégszik, annak elegendő a négy év alatt elért heti 12 óraszám. Ez azt jelenti, hogy azokban az iskolákban, ahol az egyes évfolyamokban hetente csak 3 órában oktatják mondjuk az angolt, ott eleve csak alapszintű érettségit tehet a diák. Van viszont egy lényeges momentum, az idegen nyelvek esetében az alapiskolák 8. és 9. évfolyamában látogatott heti angol-, illetve németórák számát is figyelembe lehet venni.”

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Az Állami Pedagógiai Intézet tantárgyakra lebontva kidolgozta azokat a célkövetelményeket is, amelyek útmutatóul szolgálnak a tanár számára az alap-, illetve emelt szintű érettségi vizsgát tenni szándékozó diákokkal szemben támasztott igények megfogalmazása során. Az új rendszer egyik buktatóját, hiányosságát éppen ezen a téren látja Kustyán Ilona. „Az új előírások szerint a diáknak csupán a negyedik évfolyam elején kell eldöntenie, hogy melyik tárgyból készül emelt szintű érettségi vizsgára. Addig minden tantárgyból az alap célkövetelményeknek megfelelő tananyagot tanulja valamennyi diák. A tanárnak tehát csak negyedikben lesz lehetősége arra, hogy a szakszemináriumok alatt az első évfolyamtól kezdve mélyrehatóbban átvegye azt a tananyagot, amit az emelt szintű érettségi esetén megkövetel a rendszer. Véleményem szerint már harmadik évfolyamban döntenie kellene a diáknak, és két év alatt fokozatosan felkészülni az emelt szintű érettségire.” Az igazgatóhelyettes szerint az eddigi gimnáziumi tananyag közelebb áll az emelt szintű érettségi követelményekhez. Ebben nincs semmi meglepő, hiszen a gimnáziumok elsőrendű feladata a főiskolákra, egyetemekre való felkészítés.

TÖBB RÉSZBŐL ÁLL MAJD AZ ÉRETTSÉGI

Az eddig felsoroltakon kívül változik magának az érettséginek a lebonyolítása is. Egyes tárgyak esetében – matematika, szlovák, magyar, idegen nyelv – három részből áll majd a vizsga: egy külső írásbeli részből, amelyet központilag állítanának össze és minden iskola számára egységes lesz. Ezt az írásbelit nem érdemjegyekkel, hanem százalékban kifejezve értékelik majd. A másik rész a szóbeli, amire érdemjegyet kapnak a diákok, a harmadik pedig egy írásbeli dolgozat, fogalmazás, amelynek témáit ugyancsak központilag határozzák meg – hasonlóan, mint az 1989 előtti írásbeli érettségik esetében – és százalékban kifejezve értékelik majd. Az előbbiekben felsorolt tantárgyakon kívül a többiből csak szóbeli vizsga lesz, mégpedig egy háromtagú – egy külső és két, az adott intézmény tanáraiból álló – tantárgybizottság előtt. „A külső írásbeli felmérés már nem teljesen ismeretlen diákjaink előtt, hiszen 1999 óra a negyedikesek központilag kiadott Monitor tesztet írnak, ami lényegében már az új érettségi előkészítése, tesztelése” – mondta Kustyán Ilona.

ÁTÉRTÉKELT FELVÉTELI RENDSZER

Beszélgetőtársunk egészében véve jónak tartja az új érettségi rendszert, ami véleménye szerint akkor teljesítené igazán küldetését, ha arra kapcsolódóan a felsőfokú intézmények is átértékelnél felvételi rendszerüket. „Az új érettségi az eddigieknél sokkal objektívebb képet ad majd a végzős diákok tudásáról. Ezért jó lenne, ha eredményét a főiskolák, egyetemek figyelembe vennék, és valamilyen kulcs alapján beszámítanák a felvételi során. Az utóbbi években jól jövedelmező üzletág lett az egyetemi felvételire való felkészítés. Pedig erre a gimnáziumok, illetve bizonyos irányzatok esetében a szakközépiskolák a leghivatottabbak. Az új érettségi rendszer meghonosításával nem lehet kifogás, hogy az érdemjegyek nem tükrözik objektíven a különböző középiskolából érkező diákok tudásszintjét” – tette hozzá.