Mi köze az árpának asörhöz?

Világszerte az egyik legnagyobb népszerűséget egy kesernyés ízű, habzó nedű, a sör vívta ki magának. Számtalan fajtáját ismerjük, s főként nyáron veszik a felnőttek literszámra, mert a nagy melegben oltja a szomjukat. Ez az aranysárga színű hűsítő fehér habbal a tetején, érdekes módon készül! Kíváncsi vagy rá, hogyan?

Számos élelmiszernövényt használunk fel a mindennapokban, mint például a cukrot, búzát, rizst, kukoricát és a burgonyát, s a hatodik, amit világviszonylatban a legnagyobb mennyiségben termelnek, az az árpa. Az előző öt élelmiszernövény esetében egyértelmű számunkra, hogy mire használják fel őket, de vajon mi a sorsa az évente termelt 220 millió tonna árpának? A választ egyetlen szóval megadhatjuk: a sör. Az árpa ugyanis a sör legfontosabb alapanyaga, és ebből az italból évente 700 millió hektoliter fogy el. Az úgynevezett sörivó nemzetek élén Németország áll, hiszen ott az egy főre jutó éves sörfogyasztás átlagban 150 liter.

S hogyan készül a sör? A sörgyártás első lépése az, hogy a betakarított árpát vízzel megnedvesítik és megvárják, hogy elkezdjen csírázni. A kicsíráztatott árpát malátának nevezik, melyet kiszárítanak és elraktároznak. A ma már modern sörfőzdék megveszik ezt a kész malátát, meleg vízben áztatják, ez a folyamat a cefrézés. ĺgy nyernek egy oldatot, ez a sörlé, melyet aztán elválasztanak a malátától. Ezek után a sörlét komlóval főzik, ettől lesz a sörnek az a jellegzetes íze. A főzés után lehűtik, és nagyon gondosan kiválasztott sörélesztő-tenyészetet adnak hozzá. Akárcsak a gombák, az élesztő is jobban szaporodik magas hőmérsékleten.

Biztosan hallottatok már róla apukátoktól, hogy sokféle sör létezik. Például a világos sör készítéséhez a sörlét 2-6 napig erjesztik 20-27 oC-on. Egy másik sör, az ászoksör készítéséhez alacsonyabb hőmérsékletre van szükség, ez esetben csak 10-15 fokon történik az erjesztés, viszont így ez 8-10 napig is eltart. Ez azért van, mert az ászoksör készítéséhez szükséges élesztő csak alacsonyabb hőmérsékleten képes szaporodni. Amikor az erjesztésnek vége, a sört leszűrik, úgy is mondhatnánk, hogy centrifugálják, így eltávolítják belőle az élesztősejteket.

Eztán legtöbbször melegítéssel pasztörizálják azért, hogy hosszabb ideig legyen eltartható. Fogyasztás előtt hordókba, palackokba, esetleg dobozokba töltik, s előfordul, hogy még így is érlelik egy ideig. A sör 85-93%-ban vizet tartalmaz, s ezen kívül még megtalálható benne némi cukor, 2-10% alkohol, különböző ásványi sók és akár hiszed, akár nem, még B-vitaminok is.

Talán már hallottál zavarosabb, szűretlen sörökről is, amilyenek például Afrikában készülnek, ezeket kukoricából és kölesből állítják elő, s ezek még több B-vitamint tartalmaznak, ami azért jó, mert azon a vidéken megvédi az embereket néhány olyan betegségtől, amit a tápanyaghiány okoz. Való igaz, hogy a sör óriási népszerűségnek örvend, s hogy te is azok táborába fogsz-e tartozni, akik szeretik, azt pár év múlva megtudhatod! De addig is, legfeljebb az apu poharába nyalj bele, igazán megkóstolni még korai lenne! (n)