Mi köze a szabónak a kecskéhez?

Hallottad már azt a mondást, miszerint a szabókat kecskének csúfolják? Vajon mi lehet ennek az oka? Mi lehet a hasonlóság a ruhakészítő mester és a mekegő háziállat között?

Sokszor az ilyen szólásoknak, mondásoknak nagyon nehéz megtalálni az eredetét.

Az egyik legismertebb magyarázó adoma történelmi eseményhez kapcsolja az elnevezés eredetét. Egy ostromlott várban elfogyott a lakosság élelme. És ha ezt megtudja a várat körülvevő ellenség, azonnal támadásra indul, a kiéhezett védők pedig elpusztulnak. A mentő ötlet egy szabómester fejében született meg. A várban számos kecskebőr volt. A mester azt javasolta, hogy a szabócéh tagjai bújjanak bele ezekbe a bőrökbe, és – mintha élő kecskék lennének – sétáljanak körül a várfalakon. Az ellenség így azt fogja hinni, hogy még hónapokra való élelem van a várban. Az ötlet bevált, a kecskebőrbe öltözött szabók megmentették a várat.

Ezek szerint a kecske szóval épphogy nem csúfolják a szabókat, hanem inkább vitézi tettükre emlékeznek. Ám – mint ahogy azt már említettük – ez a szólásmagyarázó anekdota is valószínűleg egy utólag kitalált mese. Az igazi megoldáshoz inkább azok a magyarázatok járnak a legközelebb, amelyek a kecskét az ollóval, vagyis a szabómesterség jelképével hozzák valamilyen kapcsolatba. A német nyelvben ugyanis – ahonnan talán a magyar elnevezés is származik – úgy gúnyolják a szabókat, hogy „meck-meck”. Ezzel a szabóolló csattogását akarják utánozni, de mindemellett a kecske mekegéséhez hasonló hangokat mondanak ki.

A magyar olló szónak eredetileg „gödölye, kecskegida” jelentése volt! Az ismert szabószerszámot valószínűleg csak azért nevezzük szintén ollónak, mert a kecske hátsó lába valamennyire hasonlít ehhez a szerszámhoz. Tehát jelentésátvitelről van szó. És ez magyarázza a szabó és a kecske között vont párhuzamot is, amit csak a történelem ferdített gúnyolódássá. Ugye, milyen érdekes? (s)