Korunk hőse: a mérnök

A mérnök nem korunk hőse, hanem mindig is hős volt. Már a piramisok is, ugye. Egyszóval mérnöknek lenni nagyon menő dolog, de ma már annyiféle van belőle, hogy azért nem mindegy milyen. Gépész, építész, elektro, könnyű, vagy nehézipari esetleg anyag, hogy az erdő és a környezet kollegákról meg ne feledkezzünk.

És bár igaz, hogy a munkanélküliek között is akad mérnöki végzettségű, azért a többségnek nem kell aggódnia. Az általános nagy életigazságokon túl egyetlen dologra érdemes külön nagyon figyelni és erről csak annyit mondunk: naprakészség! A legbénább dolog, ami egy mérnökkel megtörténhet az, hogy lesprinteli a technikai fejlődés. Ez viszont sajnos könnyen megtörténhet, sőt amennyire innen, a kényelmes bölcsész karosszékből látszik, egyre könnyebben, ma már elég egy pillanatnyi kihagyás, futó influenza vagy az átlagosnál pörgősebb éjszaka, és mire magához tér már a villanyt se tudja otthon megszerelni, különben is rég az ufók szedik a villanyszámlát, műholdas díjbeszedővel.

Na de aki követi a tudomány napi állását meg elég ügyes, arra bizony a jólét vár. Rosszabb esetben csak valami multinacionális mega-kombinátnál, szerencsésebb esetben a saját kis cégénél esetleg néhányad magával, még szerencsésebb esetben a saját nagy cégénél sokad magával, de így is, úgy is, amúgy is sokért. Ráadásul a magyar műszaki spiritusszal állítólag nemzetközi mértékkel is henceghetünk. Nemzeti presztízsnek van az Ikarus busz, meg a Videoton, és a téli szalámi. Nem beszélve a magyar mérnök kollégáról, Rubik Ernőről és a könnyebbség kedvéért Puskás Öcsiről is nyugodtan azt lehet blöffölni, hogy műegyetemre járt. A gáz csak az, hogy az orvosok meg az ügyvédek is ugyanezt a trükköt találták ki.

Elég érdekes dolog az is, hogy a mérnök majdnem mindig férfi. A legtöbb szakma előbb-utóbb (legalábbis a szakmai ranglétra alsóbb fokozatain) elnőiesedik, de ez csak nem. Nincs is olyan, hogy „mérnöknő”, miközben például tanárnő, doktornő, de akár üzletasszony. Ez egyben a szakma társadalmi presztízsét bizonyos szinten tartja, illetve lehet, hogy pont fordítva: azért nem nőiesedik, mert marad a presztízs. (Most szeretnénk leszögezni, hogy szerintünk a szakmák társadalmi presztízse és a szakmabeliek nemi megoszlása közti összefüggés egy szomorú és megváltoztatandó állapot. Nem igazságos – de egyelőre igaz.) Egyébként meg az is lehet, hogy a hormonok (esetleg a kromoszómák, már elfelejtettük) miatt van, mert állítólag a férfi hormonokkal (vagy kromoszómákkal) az agyműködés alkalmasabb a reáljellegű témák feldolgozására, míg a női hormon/kromoszóma a humán dolgokra fogékonyabb.